Valamennyi bejegyzés

Nosztalgia percek I.

Gyakran szoktam sztorizgatni régi történetekről, amik az adott társaságban szórakoztatóak szoktak lenni. Gondoltam stand upolok egyet a blog olvasóinak is, mert nem mindenkivel szoktam élőben gyakorta összefutni.

Mindig is nagy assassin voltam. Feltűnés nélkül megcsinálni dolgokat nekem rutinból ment / megy, erről szerintem Reaper is sokat tudna mesélni, ha megkérdezitek. Ennek a jelei már általános iskolában meg-megjelentek. Tudjátok mekkora állat vagyok, ez akkor még hatványozottan igazabb volt, olyannyira, hogy az ellenőrzőmben 4-6 pótlap volt a beírások résznél, mert már nem fért el több intő és megrovás.

Tudjátok milyenek vagyunk mi, fiúk, seggbe rúgjuk egymást, pogózunk, stb., ha arra megfelelő társaság van. Hasonló töltetű volt a szándékom, mikor is megyek le az emeletről az udvarra a lépcsőn, és úgy láttam, hogy Laci pajtásom szlalomozik előttem. Gondoltam meglepem, és irdatlanul seggbe rúgtam, és löktem egyet rajta hátulról, hogy azért a fájdalomtól felocsúdva még legyen egy kis halálfélelem benne, hogy lezúg a lépcsőn.

Igen ám, a probléma csak annyi volt, hogy ő nem László koma volt, hanem Viktor bácsi, az angol tanárom, aki történetesen ugyanolyan garbóba jött be reggel, mint ő. A hirtelen felismeréstől a szar is belém fagyott, és beleolvadtam a tömegbe, mint egy profi bérgyilkos az akció után, abszolút poker facet vágva, és üvegesen előre tekintve, a halálfélelem leghalványabb jelét is elrejtve. Szerencsémre a tanár úr másik irányba fordult, mint amerre én mentem, és egy szerencsétlen balfácánt kapott el egy jól irányzott mozdulattal, akit aztán elrángatott az igazgatói felé. Azóta nem tudom, mi történhetett szerencsétlen párával.

Jól van, jó van, egy kis extra a történethez, hogy Viktor bá’ attól még megérdemelte a büntetést, mert eléggé utáltuk ám egymást, annyit dumáltam, hogy egyszer diszkréten belém is rúgott, megbotlásnak álcázva. De amúgy cuki volt a maga módján, én meg nagyon pajkos gyerek voltam akkoriban. Természetesen még a fizikai erőszakkal sem tudott idomítani.

Sok és hasonló ilyen kis happening volt velem ifjabb éveim során, ha érdekel titeket, majd még posztolok. :D