Category Archives: Események

Pel féle laser tag találkozó + after

Megvolt az idei év első találkozója (ha a szilvesztert nem vesszük bele), és büszke vagyok, hiszen végre nem nekem kellett szervezni, mert eme becses feladatot Pel elvállalta és lehozta, ezúton is köszönöm neki, és jó volt. :) Mindenki részt vett, aki mondta, hogy jön, Yukii végül még kezdés előtt visszamondta magánéleti okokra hivatkozva.

Találkozó előtt Sayával és Michivel átvettük a szállásunkat a Star City Hotelben. 13k-t fizettünk kb. és szerintem 3 embernél nem olyan rossz ár. A belmagasság kivételesen magas volt, a higénia príma, a szoba felszereltsége 3 emberre volt berendezve, sajnos az ágyat már nem úgy adták, ahogy kértem, hogy 3 legyen összetolva, így csak kettő volt egyben, de mivel nem vagyunk túl szélesek, ezért ezzel sem volt probléma. A recepciós jófej volt, bár mixelte a magyart és az angolt keményen. :D Olyan liftje volt a szállásnak, aminek az egyik oldala üveg volt, és ki lehetett látni. Ez amúgy jó fícsör, sajnos a kilátás viszont elég lelombozó betonos belső udvar volt, bár engem annyira az nem érdekel.

Egy 45 – 60 perces ott tartózkodás után mentünk a helyszínre, ami egy jó 30 – 35 perces BKV túra volt. Mivel tudtam, hogy nem ~4 utazás lesz a hétvégén, így 24 órás jegyet vettem, persze ez alaposan ki is lett használva. Odaértünk időben a környékre, csak nem olvastuk el szerintem az odajutásnál egyértelműen, hogy egy bevásárlóközponton belül van ez a dolog, nem különálló épületként, szóval bolyongtunk, amíg Orv fel nem hívott, és ki nem segített minket. Kezdés előtt még pont odaértünk.

A felszerelés egy az egyben ugyanaz volt, mint az előzőnél, még azt sem tartom kizártnak, hogy tőlük vásárolták, mivel ők azóta csődbe mentek / lehúzták a rolót. A pályát valamennyivel tágasabbnak, nyitottabbnak éreztem, mint a másiknál, egy fokkal minőségibbnek tűnt a helyszín is. Gyorsan a fegyverekhez lettek kötve a nicknevek, amiket az eligazítást végző csávó viccesen olvasott fel, szerencsétlen jól ki is lett nevetve emiatt. Így lett Cloudyból például Klúdi. Remélem nem zuhant meg nagyon a csávó. :D Két csapatra lettünk osztva, most meg nem mondom, hogy ki-kivel volt, mivel felosztásnál nem voltam jelen, így ez annyira nem rögzült. Ha valaki szeretné, majd kiegészíthetné ezt a kommentekben. Én többnyire a lányok csapatában voltam, de hát én is az vagyok belül :$$$. A nehezebb térfélen kezdtünk, de ennek ellenére az 5 körből mi győztünk többségében. :D Pel csapatában én lettem az első, a másikban pedig Goke. Beleélésben Georgee lett verhetetlen, ő közelharcot is folytatott, hasított, csapott, szúrt, szerencsére nem harapott. :D Akiket a legjobban nem érdekelt, az Haku & Axon, akik többnyire csak letargikusan ballagtak és csuklómozdulatokkal lőttek arra, akit láttak. Ennek ellenére Axon néha egész előkelő helyen végzett. XD

Hakumaku <3

Hakumaku <3

Hiába készültem, hogy ezúttal lengébben fogok öltözködni, még így is leizzadtam, mint a ló. De úgy, mintha zuhanyoztam volna, legalábbis a hajam úgy nézett ki. Testen annyira nem szoktam izzadni, de ami ott nem jön ki, az a homlokomon ömlik ki literszámra szerencsére. :’D Öröm az ürömben, hogy annak ellenére, hogy még mindig szar tél van, így legalább le tudtam magam hűteni kint gond nélkül. :D Pel elrendezte a költségeket, majd kitaláltuk az útirányt a Momotaróhoz, MIVEL A SZERVEZŐ HÖLGYEMÉNY NEM TUDTA HOGY KELL ODAMENNI, ÉS UTOLSÓKÉNT IS ÁLLÍTOTT ODA BE (nálam tuti nem lesz ilyen – Pel 2015). Út közben, sőt, már a laser tag közben is Skreederrel egymásba szerettünk, szóval az odavezető úton és az étteremben sokat beszélgettünk, ismerkedtünk. Szerinte a rámen amit ő rendelt elég alsókategóriás. Ő gombásat kért, én csirkehúsosat, az enyémbe volt kb. 5 gomba, az övében elmondása szerint EGY xD. Vagyis tanulság szépségeim, hogy gombás ráment ott ne kérjetek. Amúgy a korábbi évekhez hűen ismét emberes adaggal láttak el minket, szóval egy tál olyan leves majdnem helyettesít egy táplálkozást, laktató volt. Sajnos “ingyen” kamilla teát és egyéb hozzávalókat már nem kaptunk a kajához amiket rendeltünk, de a minőség változatlan volt, nekem ízlett. Kisebb bénázás után ismét megtaláltam a helyes tartást a pálcikáknál, szóval azzal sem volt gond. A többi, tapasztalatlan újoncnak öröm volt nézni a szenvedését, szegény Chinami nem tudott megküzdeni sokáig a dologgal, pedig nagyon aranyos volt, ahogy próbálkozott (egyem meg), végül átváltott az európai megoldásra. :D

20160220_173140

Rámenezés pillanatkép

 

Miután megkajáltunk még beszélgettem Skreederrel, Saya fényképeket csinált, Michi meg próbált megküzdeni a kajával, ami “régen más ízű volt”, de most savanyú volt, mint a bűn. Kicsivel később fizettünk, és leléptünk. Na, ami viszont nagy negatívum a Momotarónak, hogy 10 fő felett 10% szervízdíjat számolnak fel, magyarán ha sok embert hozol, csoportkedvezmény helyett kötelezővé teszik a borravalót. Haha, ezek után egy kurva garast nem is adtam extrában. Egyébként ha geci lennék, szólnék is a fogyasztóvédelemnek erről a dologról, ugyanis ezt a 10%-ot nem fizethettem bankkártyáról, kizárólag KP-ban, vagyis az pult alá ment a pénz. Szopjanak lovat, ez van.

Sajnáltam Skreedert ott hagyni, mert ő az after és a ramen között sehová nem tudott menni, de el kellett mennünk a lányokkal kicsit pihenni. A fejem már bezsongott a sok eseménytől, nem túl gyakran van szerencsém kilépni a mindennapos körforgásból társasági életbe. Majd ha visszaköltöztem Pestre esetleg. No mindegy, vissza a fő témára!

Kis pihengetés után elindultunk az afterre (kapásból rossz irányba), majd hosszú kerülők után végül be is estünk. Ezúttal a társaság meglehetősen józan volt. Még nem ismertem Pel határait, meghívtam egy 80%-os rumra, de mondtam, hogy csak a felét igya meg. Legközelebb az egészet fogja, és még repetázni is fog. :@ Volt, akik billiárdoztak, csocsóztak, én inkább azok közé tartoztam, akik csak ültek az asztalnál és beszélgettek. Idő közben jó sok fénykép készült, aminek egy részét megkaptam, és egy részét nem. :D Majd behajtom őket utólag.

20160220_224112

PEL AKI NEM TUD FEKVŐ KÉPEKET KÉSZÍTENI

Szóval az afteren eltöltött időmön nincs sok mesélni való. Szmöre lufiját baszdostük körbe, miközben random hülyéskedtünk. Amúgy egy akvárium volt mögöttünk ilyen nem is tudom milyen hallal, kurva nagy gülü szemei voltak, nagyon morbid volt. Néha azt hittem, hogy döglött, de valószínűleg csak aludt. Michit győzködte Pel fél este, hogy fogyasszon el vele valami töményet, sajnos sikertelenül (ne add fel Pel! Veled vagyok! :D), végül egy Somersbyig ment el. Én és Saya meg beértük egy Cuba Librével, ami teljesen okés volt, nagyon nyomokban volt csak ott a pia íz, kifejezetten finom ital.

20160220_223344

Szmöre és Rower + közös gyerekük a lufi

Úgy éjfél körül léptünk le a lányokkal vissza a szállásra. Alvás nem nagyon ment, inkább a forgolódás, így másnap mind a hárman olyanok voltunk, mint a mosott szar, de megérte, én nagyon élveztem a szombati napot. :) Legközelebbi tali időpontja még nincs kitűzve, én és Saya lefoglaltuk a májust, addig még lehet lesz kettő Haku / Pel szervezésében. De ugye sok a random faktor.

Reklámok

2015 utolsó 3 OF-es találkozója

Rég írtam bejegyzést bizony. A nyaralás volt az utolsó, ami itt szerepelt. Ennek meg vannak a magánéleti okai, amit hamarosan meg fogtok tudni. Mindenesetre ez a bejegyzés nem csak kedves olvasóközönségemnek készül, hanem magamnak is, mert a memóriám nem a legjobb, és hajlamos vagyok felejteni, szóval nekem sem árt, ha van némi feljegyzés a közelmúltról.

 

 

Otaku Forum 8. születésnapi találkozó

Még nem körmöltem ide meg lett tartva három találkozó. Menjünk szépen sorjában. Az első, az Otaku Forum 8. születésnapi találkozója. Ez abban volt különleges, hogy rekord létszámmal jelent meg a nép, 21 tag volt jelen. A 8 év alatt nem volt ilyen nagy létszám egy talin sem. Különös érzés volt. Ez már egy kisebb osztálylétszám. Ha belegondolok, hogy 8 évvel ezelőtt nem jutott volna eszembe a fórum, vagy más kedvem lett volna, mintsem kreatívkodni, az életem most valószínűleg teljesen más lenne. Na, de elkalandozás helyett a tali. Nehéz volt leszervezni. Ennyi emberrel összeegyeztetni srácok nem egyszerű. Ezúttal is a La Vida Rendezvényház volt a helyszín, ezúttal a kis klubterem helyett a nagy.

1 óra grátisz összekészülési időt kaptunk, Michi, Saya, én próbáltunk valami hangulatosat összedobni. Hát, amit megtanultam, hogy 21 főre előkészíteni egy termet az nem egy órás meló, mármint ha azt szeretnénk, hogy még ki is nézzen valahogy, szóval legközelebb vagy több emberrel, vagy még hamarabb kezdjük ezt el. Rakosgattunk lufikat össze vissza, asztalokat rendeztünk. Mindenkinek névre szóló helye volt, így próbáltuk a társaságot megfelelő arányokban felosztani. Szegény Sayának kb. 8-9 fújás volt egy lufi, még nekem legrosszabb esetben is kettő. :D Ha emlékeim nem csalnak, Ricz érkezett először, de jócskán hamarabb a cél időpontnál, így szegénynek az ajtó előtt kellett várakoznia. De megbíztuk azzal a feladattal, hogy fordítson vissza mindenkit, aki be akar jönni. Egészkor már a banda nagy része megjött, utólag, kicsit késve jöttek meg tesómék, Offer meg Mennis.

DSC_0034

Hakuval belőttük az AMV-ket a projektorra, aki hozott kaját / piát az kipakolta. Leírtam, hogy milyen piát nem kell hozni, mert van, de 70%-ban olyanok lettek hozva, amit a La Vida amúgy ingyen biztosított volna számunkra. :D Hát mindegy. :D Miután már oldódott a hangulat, kihírdettük az Arany Sasuke-díj nyerteseit, egyedül Arma és Kicsiny nem tudta átvenni a jutalmát, mert nem voltak jelen. Dorina levezetett egy játékot, azt hiszem gyilkososnak hívták, ahol az volt a lényeg, hogy a tettes személyét kellett felfedni, szabályokat most nincs kedvem leírni, ha gondolja valaki, majd a kommentekben. Ezt követően az aktívabb tagok még bolondoztak picikét, lufi dobálás, stb, a kevésbé aktívak inkább csak ültek, sztorizgattak, és beszélgettek + kint cigiztek. Az est hátralevő része már így telt el. Azt megemlíteném, hogy bent rohadt meleg volt, ki is kellett kapcsoltatni az egyik fűtőtestet. Néha felüdülés volt egy szál ingben kimenni a hidegbe. Ami nekem erről a taliról nagyon megmaradt, az Szmöre baromkodása volt, mikor kicsit oldottabb állapotba került. Sajnálom, hogy nem vettem fel, de akik kint voltak cigizni, azok részt vehettek az előadáson. :D :D :D Mennist meg elején nem ismertem fel, mikor megérkezett, az arcszőrzet amit növesztett teljesen megváltoztatta.

DSC_0030

Ezen a napon született meg a reinkarnálódás bizonyítása, amit Orvval hoztunk össze egy teológiai elmélkedés során, aminek a lényege az volt, hogy úgy születsz újra, hogy miután elbomlott a tested, abból fű nő, azt lelegeli egy állat, az állatot levágják, megeszik a húsát, a húsból pete / sperma tápanyaga lesz, és így kerülsz ismét emberi formába. XD Ez körülbelül egy háromnegyed órás elmélkedés összefoglalása, de a részletek és a védés is tökéletes volt akkor.

DSC_0040

Sokaknak tetszett ez a találkozó, de én nem voltam megelégedve vele. Mármint magam miatt. Kevés programot szerveztem, és nem kérdeztem időben utána a dolgoknak, ami miatt sok üresjárat keletkezett. Mindegy, levontam a tapasztalatot, ami ezzel jár, legközelebb lényegesen jobb lesz, ennyit ígérhetek. :)

DSC_0036

Szabadulós Tali II. / Szmörés tali

A születésnapozás után kiégtem picit a szervezésből, mondtam, hogy nekem már csak a szilveszteri lesz az utolsó projekt erre az évre. Sok ember még szívesen szeretett volna talit, így Szmöre magára vállalta a szervezést feladatát. Sok év után az első ember, aki önállóan megtervezte a dolgot, aminek központjában egy szabadulós játék állt. Pinky bátyjának az ilyen, erre kitalált pályájára mentünk. A csapatfelosztáson eleinte gondolkodtam, de mivel 4-5 ember, köztük én és Michi is jelentősen késtünk, így nem volt nehéz összeállítani a két társaságot. :’D

Hát, az előzőhöz képest ez jóval nehezebb volt. Velünk eleve az volt a baj, hogy 3 feladatot úgy oldottunk meg, ahogy nem szabadott volna. :D Nem akarom lelőni a poént, hátha mások is szívesen mennének oda. Az első csapat nem tudom hány perc ráhúzással sikeresen megoldotta a feladatokat. PERSZE NEM AZÉRT, MERT PINKY VOLT A CSAPAT TAGJA AKINEK A BÁTYJÁÉ A HELY, KHM VÉLETLENÜL SEM AZÉRT. Viszont a mi csapatunk az kiszopta a faszt rendesen, kb még 15-20 percre alsó hangon szükségünk lett volna, hogy befejezzük. Amire szerintem mindenki rájött, hogy nem is a feladatok megoldása a lényeg, hanem az együtt, bolondozással eltöltött idő (igen, ezt szoktam mondani, mikor én veszítek).

Ezután megbeszéltük, hogy pár óra múlva hol találkozunk, és mindenki elment, amerre látott. Én ezen a napon utaztam életemben először négyes metróval. ;O Használja közületek egyáltalán azt valaki?

12389059_1240938049253499_1189700423_o

Este jött az after időpontja. :D Előtte beugrottunk egy gyrosozóba, ahol kértem Michinek egy gyrost pitában CSÍPŐS ÉS HAGYMA NÉLKÜL, szóval tettek bele csípőst és hagymát is. Persze mikor később visszatértünk oda, hogy nekem is vegyünk, akkor direkt kértem bele, és akkor meg nem kaptam. Szóval ez valami olyan vendéglátóegység lehet, ahol az igényeiddel ellentétesen teljesítik a kéréseid.

12398293_1240938065920164_1779048416_o

 

Miután összeverődött az afteres társaság, bolyongtunk egy jó fél órát a városban. Először a BarCraft nevű geek italozóba mentünk volna, csak annyira kicsi volt, hogy nem lett volna mindannyiunk nemesebbik felének hely. Ja igen, a keresgélést és a megbeszélést úgy kellett elképzelni, hogy mindenki rám (?!?!) és Szmörére nézett boci szemekkel, hogy akkor ugyan találjunk már fel egy  helyet ahová menni tudnánk. xDDD Na mindegy. Jól esik, hogy ilyen apuci vagyok számotokra. :’$ Végül a szokásos “Főbejárat” söröző mellett döntöttünk, ahová már annyi emlékem is fűz. Két baja van, hogy rozoga, és KURVA MELEG VAN. Haldoklott is mindenki attól a cirka 120°C-tól, ami ott bent uralkodott. Jó magam nem ittam sokat, egy-két rövidet, Szmöre és Pel kínozta magát ilyen macifröccsökkel, amiről inkább ők tudnának nyilatkozni, de az arcukat elnézve valami megtörhetett bennük, amikor azt itták. Idő közben Kicsiny is beesett, bár nem maradt sokáig, azért ezúttal is volt mesélni valója bőven. Akkoriban a Konzolvilágban tolta keményen a melót, szóval nem unatkoztunk. Dorina úgy az after felénél már lent töltötte az idejét a csocsó asztalnál, valahányszor játszott, az a dörömbölés tisztán hallható volt még az emeleten is. :D Én ezt a találkozót személy szerint jobban élveztem, mint a születésnapi találkozót, amit én szerveztem, és ahhoz képest, hogy az első talija volt Szmörének, amit szervezett, szerintem egész jól mindent összehoztunk. Oké, volt egy kis bolyongás, meg tétlenség, de overall ez elhanyagolható volt. Szép munka!

12380679_1240938402586797_259071745_o

 

 

Szilveszter 2015/2016

Elérkeztünk az év utolsó találkozójához, ami már-már hagyomány szerint az OF-es szilveszter, szokás szerint nálunk, Michiék házában. Már jó előre bevásároltam mindenféle finomságot, az én önerőm étkeztetés terén olyan 8000 forint környékén jött ki, plusz 1100 ami a főételhez kellett, amit tesóm tervezett. Ahogy az lenni szokott, Szanka, tesóm, és Kawazoe (Szanka tesója, mostantól kezdve Evelin) már korán beállítottak, segítettek nekem az előkészületekben jelentős mértékben, ezúttal is köszönöm mindegyikőtöknek.

20151231_115841

Tesóm lehozta velem a TV-t, PS4-et, és az ehhez tartozó asztalt, ami – mint mindig – rendkívül szórakoztatta a nézőközönséget, mert annak a szarnak semmi fogása sincs, nehéz, mint a szar, és egy hangyafasznyi vastagságú lépcsőn kell persze kanyarral lehozni. A malőr hatására istenesen megfájdult a hátam, és egy jó 10 centi nagyságú sugárban lebasztuk a vakolatot is anyósék házáról. Amiket lehoztam, Szanka hipp-hopp letakarította, Michi pedig segített rendbe rakni a szobát, és lehozni a hangszórókat, összerakni az elektronikát. Evelin pedig a főzés-sütésben segédkezett Szankával tesómnak. Ezek az előkészületek nagyjából 4-5 órán keresztül tartottak, most rutinosak voltunk, a reflektorok is jól lettek felhelyezve, szóval gyorsabban összekaptuk a házat, mint tavaly.

Kimentem a társaság elé 20:00 előtt kicsivel. Orv, Spoiler (Kombiné), Hans már ott vártak engem. Eldumálgattuk az időt, még begurult a vonat a többi vendéggel. Orv előzékenyen mindenkinek megvette oda-vissza a vonaljegyet, nagyon rendes volt tőle, remélem mindenki rendezte felé az adósságát. :D Felpattantunk a buszra, leszálltunk kint a faszban Debrecen szélén, majd körbevezettem őket a környéken, ezzel is nyerve tesóméknak pár extra percet, majd betértünk a házba. Fú. Hát nem 13 emberre lett kitalálva ez a hát, hiába kétemeletes. Gyorsan elmagyaráztam mi hol van, megmondtam, hogy após WC-jébe hányunk, anyóséba pisilünk és szarunk, szerencsére ezt mindenki elsőre memorizálta, így később ebből nem adódott gond.

Rengetek kaját hoztatok! Köszönöm. Kicsit sajnálom a sok töményt, ami nem fogyott el, de hát ennek megvolt az oka, mindjárt kifejtem. Az üdítők rendesen fogytak, az utolsó üveget a friss párnak, Hakunak és Chinaminak adtam (ezúton is gratulálok nektek!), így nem maradt semmi a végére, csak nasi, illetve Orvnak az ínycsiklandozó lencsesalátája, nekem az nagyon ízlett, de azt már akkor ettem meg, mikor elmentetek, így nem kaptatok belőle. :$ A tanulság, amit juttassatok majd az eszembe, hogy legközelebb főleg kólát vegyek, mert számomra úgy tűnt, hogy az fogy a legjobban. Ez egy ilyen general ital, ami úgy néz ki a legtöbb ember számára megfelel. Cola Lightot is vettem, hogy majd jól felrobbantjuk Mentossal, ami végül eltűnt, nyoma veszett, a leghihetőbb hipotézisem alapján megvettem, és a CBA-ban hagyhattam. Szóval jól járt a bolt. :D Szilveszterkor úgy néz ki valami mindig történik a CBA-ban, tavaly egy 1 éve lejárt gyermekpezsgővel lehettünk gazdagabbak.

Mindenki csak ott állt a kaja asztalnál, és nem mozdult semerre megilletődöttségében, aranyosak voltatok. Szépen letereltem mindenkit az alsó részre, ahol a Ps4 és az ülőhelyek voltak előkészítve, aztán mindenki helyet foglalt. Első táncot senki sem merte bevállalni (de éreztem!), szóval a Kedves Vezető vállalta magára ezt a szerepet, amit követett Pel jelentkezése, így miénk volt a nyitótánc. Ezt követően lassan, de biztosan mindenki sorra került. Fú, talán egyedül Hans és Orv nem került végül sorra? Hansban nem vagyok biztos. Ez a program egész éjszakán át nyúlt, szóval sikert aratott, mint minden évben. Következő évben majd veszek egy újabb lemezt, hogy legyenek újabb számok. Lehet mindig az egy évvel ezelőttit fogom megvenni, mert úgy olcsó. :$ Én most többet táncoltam, mint tavaly, lehet ez annak is köszönhető, hogy nem ültem előtte 5 napot kórházzal és nem szabadítottak meg a bélrendszerem egy szakaszától.

20151231_204511

Miután eleget táncoltam, már csak képeket / videókat csináltam. Georgee gyorsan megelégelte a sok táncikálást, így úgy döntött, hogy após WC-jét az este folyamán megajándékozza 5, azaz öt darab hányással. Kedvenc hányásom az volt, mikor felcsendült a “What does the fox say?” (mit mondd a róka) c. szám, és azzal a lendülettel kiment a WC-re ezt kideríteni. Ő innentől kezdve hajnali 3-4-ig ki volt ütve, a koccintást is átaludta, nagyon meg volt halva szegény. A legendák úgy szólnak, hogy már majdnem egy teljes üveg pálesszel alapozott a vonaton, amire aztán még tolta a rumot, mikor megérkezett. Georgee performansza kicsit demoralizálta a népséget a további alkohol fogyasztástól, így az megmaradt nekem. :’D

20151231_225949

A végére már csak Szanka, Ricz, Evelin, Tesóm maradtak igazából talpon, a többiek a kandalló mögötti kis sarokban párnákon ülve gyűltek össze, és úgy beszélgettünk órákon keresztül. Különféle kórházas sztorik, necces események. Jó volt hallgatni. Ezeket mondjuk mindig is szerettem. :)

Reaperék (tesóm) kajája ámbár nagyon jól indult, sajnos a sütéssel gondok adódtak, aminek köszönhetően a tervezett töltött krumplinál a nagyobb darabok olyan keményre sikerültek, hogy még az ínyeim is véreztek tőle. Igaz be voltak gyulladva. :$

Éjfélkor a szokásos észak-koreai himnusz lecsengett, aztán lőtték fel keményen a tűzijátékokat a környéken. Páran kimentünk gázpisztollyal lövöldözni, két váltásban, 10 töltényből csak egy sült be, szóval csupa móka kacagás volt. Tetszett, hogy amikor durrogtattunk, a közlekedés hirtelen soha nem látott módon szabályos és illemtudó volt, még a kamionok is előre engedtek minket azon az átkelőn, ahol zebra nincs is. Jó hangos volt a mordály, egy lövés után a környező összes ház visszaverte a hangját. Én kaptam egy kicsit a könnygázból, de jelentéktelennek mondható mennyiséget.

20151231_235244

A mobilhálózatok szokás szerint egy raklap szar kommunikációs csatorna értékével voltak egyenlőek, legközelebb majd mindenki felregel Viberre, és akkor lehet egymást hívogatni sötöbö.

04:00 körül égett ki a társaság, ezt érzékelve elindítottam a lefekvés.exe alkalmazást, és mindenkinek megágyaztam. Hát az első 8 embernek még mondhatni embernek való fekvőhelyet kapott, utána már koleszosodott a dolog, a legrosszabbul Orv és Hans járt, az előbbi kapott két vékony lepedő szerűséget, egyik takaró másik amin feküdt a parkettán, az utóbbi pedig egy ülőgarnitúra darabjaiból kapott egy rögtönzöttet, amit Spoiler-chan találóan feszületnek nevezett.

Az alvás viszonylag nyugodtan telt, bár hajnalban / reggel valamikor Pelnek a telefonján az ébresztő felharsant, ami még az emeletre is tisztán felhallatszott, a rémisztő dolog az egészben, hogy ő nem ébredt fel rá, mindenki más igen. Majd egy “titokzatos boxeres sötét alak” kikapcsolta azt, akiről később kiderült, hogy a tesóm volt az. Pel baszd meg hogy lehet ennyire mélyen aludni? Megtanítanál rá? XD

Természetesen 1-2 óra múlva be is következett, amit én már előre megmondtam, a felbaszási lánc. Amikor felkel egy ember, akinek egyszerűen biológiai szükségletei között az alvás nem szerepel, és láncreakcióként felver mindenkit. Ezért kaptam a seggembe is injekció a nyaraláson, mert akkor is ez volt, hogy az átlag alvás 3-4 óra volt. xD Kövi nyaraláson nem lesz ilyen, de nem ám. Lesz majd alvó sarok, a krónikus-alvászavarban szenvedők meg majd kimennek az udvarra daj-dajozni. :D

Miután sikeresen felbasztatok, egy laza kis reggeli beszélgetésben folytatódott a január elseje, aztán mindenki nézett magának egy vonatot, és lelépett a társaság. Szívem szakadt meg a távozásotokkor. :'(

El ne felejtsem mondani, Ricz, köszönöm a mosogatást, cuncimókus vagy. *puszit küld*

NA HÁT AKKOR megtettem a kötelességem, és nagyvonalakban beszámoltam erről a három taliról. 2016 remélem még ennél is sűrűbb és jobb lesz, bár már annyi tapasztalat van taliügyben a zsebünkben, hogy valószínűleg ez így is lesz. Biztosan kihagytam csomó mindent, ami vicces / emlékezetes volt, így aki érez magában affinitást, az előadhatná ezeket az ő szemszögéből. Nagyon megköszönném! Segítsetek nekem minden emléket ide elraktározni. Pár év múlva jó lesz visszanézni. :> Nem feltétlenül erről a három taliról, lehet az egész évről is. Találkozunk a kövi találkozón, amit ha jól látom, Pel fog szervezni. Puszcsy Láwcsy!

OF Nyaralás 2015 beszámoló

Na, jöjjön a szokásos elcsépelt szöveg, amit szinte már minden találkozós bejegyzésembe olvashattok. Igen, ezúttal is “ez volt a legeslegjobb OF-es találkozó”© ™ ®.

Első nap

A szervezést a korábbiakból tanulva már sok-sok hónappal ezelőtt elkezdtem,  szóval relatíve zökkenésmentesen ment. Előző nap összepakoltunk Michivel, amit kellett bedobáltuk stb, hajmosás. Kicsiny előző este szólt, hogy 11-re érkezik, de lehet már 10:30-kor már odacsörög telefonon, ha korábban ideérne. Olyan… 12:00 – 12:10 fele meg is érkezett :DDDDDDD Amúgy abszolút nem tudom hibáztatni, a GPS a telójában úgy laggolt, hogy kilóméterekkel arrébb járt, mikor még az előző utcákat mondta hol kéne fordulni, meg mi aztán tényleg kint lakunk a faszban, szóval le a kalappal. Olyan 2000 forintos telefonszámlával szerintem meg is úsztuk a navigációt.

Mikor megérkezett, olyan cirka 35-37 fok lehetett, szóval nem is volt melegem amúgy. Bedobáltuk a cuccokat, zöld Monster a kézbe, na uccu neki, mert késünk. Mondtam Kicsinynek, hogy ne aggódjon, nem vagyok az az izzadós fajta, miközben már kisebb húgyfolthoz hasonló víztócsa keletkezett a nadrágomon a homlokomról lecsöpögő víz miatt. Michinek már akkor elkezdődtek enyhe filmszakadások, mikor Kicsiny kérdezte, hogy akkor hogy is kéne kijutni a városból és ő nem válaszolt csak nézett, pedig elég hűvös, 50-55 fok lehetett a kocsiban, szóval érthetetlen. Kicsiny mondta, hogy nem lesz légkondi a kocsiba, mondtam jajj hagyjad már, lehúzom az ablakot és majd bejön a szél no para bro’. Így is tettem, pár másodperc extra életet nyertem, kanyarodunk le az autópályára…

-Fire, az ablakokat az autópályán fel szoktam húzni, mert 120-nál kezd rázni a kocsi.

-Nem, nem gond tényleg – Felhúzom az ablakot.

Hát, a kénköves pokol szerintem egy kibaszott Antarktisz ahhoz képest, ami ekkor kialakult, de egyet se kellett félni, Kicsiny bekapcsolta a szellőztető alkalmatosságot, aminek köszönhetően hűsítő 40 fok áradt be egyenesen a motortérből, szóval felfrissültem. A városból még a GPS-emmel navigáltunk ki, de Debrecenből kiérve, úgy a második benzinkút után lelkileg megtört, és az út hátralévő részén már nem beszélt hozzánk, csak komótosan pittyegett. Következett Debrecen és Budapest elkerülő közötti útszakasz, ami nagyjából abból állt, hogy “Michi, jól vagy? Ne álljunk meg?” :D Nem amúgy nem produkálta a hőguta jeleit egyáltalán. Egyszer kétszer álltunk meg az elkerülőig a benzinkúton, olyan állapotban estem be italt vásárolni, hogy láttam a félelmet az eladón, azt hitte mindjárt fegyvert rántok.

Még leértünk Balatonlellére volt kb. 6-7 óra, ami alatt úgy felhevültem, hogy úgy éreztem hogy már láttam a fényt az alagút végén, de igazából ez csak segített alkalmazkodni ahhoz, ami ott várt ránk a szálláson. Odáig olyan jó 7 dugóban volt részünk, Kicsinyben a gyűlölet egyre csak nőtt és nőtt, ahogy a törölközőt eleinte még csak finoman lerakta, végén meg már hozzámbaszta. :DDDDDDDD

Kicsit kezdek ideges lenni, ilyenkor kezdek hangosan beszélni.

Az utolsó 100-120 kilóméter volt talán a legkeményebb, kb. 300 méterenként autóbaleset egy szakaszon, és a másik sávban nem túlzok, olyan jó 10-13 kilóméteres beállás volt egy elég kemény karambol miatt, életemben ennyi kocsit nem láttam összesen, mint ott jézus… GPS-ünknek annyira a fasza tele volt már a végére, hogy fent 80 méter magasban azt mondta vágjuk már le a kanyart (és úgy essünk már le a semmibe a hídról) mert az úgy gyorsabb. Szép kis csapatot alkottunk, mindenkinek megvolt a maga szerepe. Michi haldoklott (na jó és adta a palackokat :D), én itattam Kicsinyt, ő meg elvitt minket a célállomásig.

Megérkezvén Szmörével összefutottunk, akin már a leégés első jelei kezdtek mutatkozni. Vele együtt begurultunk a szállásra, és a forrásban lévő cuccainkat felvittük. Én lepakoltam, Kicsiny még legalább fél órát még lent diskurált a szállástulajdonos nénivel természetesen önszántából. 

Ezt követően elugrottunk vásárolni az esti kajáláshoz, szóval visszaülhettem a mozgó kemencébe (de vártam már *_*) ezúttal az utazó társaság Szmöre, Seraphina, Kicsiny, én, Ricz voltunk. Összevásároltunk úgy… 30.000 forint értékben. Hát, eltartott jó sok ideig mire minden piát és húst kiválogattunk. Még Kicsiny a húsárusnál volt, addig Szmörével beálltunk ilyen “ajándék gyerekeknek” polchoz, és mindenről azt próbáltuk kitalálni, hogy hogyan lehetne szexuális módon hasznosítani azt. A legtöbb időt egyértelműen a fűszerek kiválasztásánál töltöttük, számomra érthetetlen módon, de tegyük hozzá, hogy a leghalványabb lila fingom sincsen a főzés / sütésről, szóval ez az én hibám. :D

20150806_181922

Fizetést követően kisebb pergament kaptam a pénztárostól blokk címen, majd a bevásárlókocsit kivittük, hogy átpakoljunk a csomagtartóba. Kicsiny elugrott szarni, mi addig berámoltunk mindent, még Riczet is bepakoltuk a csomagtartóba egy videó erejéig. :D Miután visszatért elindultunk vissza, megérkezéskor még láttuk, hogy Goke futja a napi 7 kilómétert (ez szállóige lett), és vele együtt betértünk (no meg a cuccokkal). Aznap Shiyukinak olyan 5 alkalommal köszöntünk fejenként, mert Goke (szóismétlés) olyan lelkesen vezette őt körbe a tabletje kameráján keresztül, minden apró részletet bemutatva. :D

A kaja előkészületei elkezdődtek, ami aztán az éjszakába nyúlt. Grillezett csirkemell + sültkrumpli volt betervezve. Már nem tiszta így visszaemlékezve ki milyen szerepet vett ki ebből, azt hiszem Kicsiny & Szmöre foglalkoztak a hús előkészítéssel (volt kis eszmecsere hogy a pácolásnak meddig kell tartania, erre még emlékszek), miközben Skyes a krumplit hámozta egyem meg a lelkét, egyedül. Pite már ott előre kijelentette, hogy ő gecire nem fog segíteni, amihez hűen tartotta magát végig. :D Mialatt készült a kaja, én kimentem, és elintéztem a grill felszerelést, persze ehhez a tulaj-néni egész élettörténetét végig kellett hallgatnom. Amúgy nagyon rendes volt, segített összehordani a székeket, asztalokat a kerti sütögetéshez. Időközben kiderült, hogy a 400 kilós hangszórok, amit hoztam teljesen használhatatlanok voltak, mivel nem volt hozzájuk jack dugó (otthon maradt).

Beesteledett, ekkor már égett a szén, Szmöre-senpai-sugoi sütögette a húst, ami alá úgy bekúrt 80 liter ehhez használt égő nemtudommilyen lét, amire rávágta Kicsiny, hogy “ezaz, most aztán rághatjuk majd a petróleumot :D:D:D), ettől független szerintem nagyon finom volt a hús íze, nem éreztem rajta semmi rosszat. A grillezgetés, kint társalgás olyan 2-3 óráig tarthatott szerintem, mialatt jó kedvre itta magát a banda. Előttem vannak még a jelenetek, ahogy az amúgy teljesen jó húsok belepotyognak a szénbe, meg egy leesik a földre, és Szmöre felszedi “semmi baja nincs ennek” és a többi közé behajítja. :D:D:D ÁNTSZ csak kicsit húzott volna a faszára szerintem minket, ha ezt látja, pl. amikor nyújtom Szmörének a nyers-húsos tálcát, ő belepakolja a kész húsokat, én meg mondom hogy, ó hát ez rossz tálca (csak így halkan), és pakolom át őket a tiszta tányérra. LÉNYEG A LÉNYEG, senkinek nem lett baja. :D Megállhatnék még sokat mesélni itt, de akkor soha nem lenne ennek a bejegyzésnek vége, szóval ugrok arra, mikor a hangulatos kis kinti kajálgatásunknak úgy éjfél fele vége lett, összepakoltunk, és kimentünk megnézni az esti Balatont. Skyes addigra már leépült, mert előző este éjszakás volt, így elment aludni, Kicsiny szavaival élve (24 óra alatt 36 órát aludt).

Egy röpke 45 5 perces séta után lent is voltunk, közben kellemesen eldumálgatott a társaság. Megérkezvén a parthoz, elég sötét volt, lámpák sehol, kb. csak a messzi fények és a hold világította be a területet. Szmöre és Kicsiny bementek egy kicsit fürdőzni, jöttek ki érdekes hangok…

*Pancsolás SFX*

*Szmöre nevetés”

– Mi a fasz Kicsiny, rajtad nincs boxer…?! :D

Még bent voltak, gondoltuk megvicceljük őket, és elbújunk olyan 80 méterre lévő csúszda mögé. Kb. 15-20 percet ülhettünk ott, kommandós pozícióba, gondolván milyen kibaszott okosak voltunk, ennek a legjobban a szúnyogok örülhettek. Kicsiny és Szmöre láthatólag leszarták, hogy elbújtunk, továbbra is jót lubickoltak bent. :D Sajnos a tervünk befuccsolt, így visszamentünk, ők pedig aztán ki. Még nem mentünk haza, hanem kicsit körbenéztünk a környező épületeknél. Kimentünk ilyen hosszú mólóra, ahol még este is nyomták a horgászok a világító csalikkal (amit elneveztem skines 975 RP-s csaliknak). Kicsinyt leszólította az egyik, egész jól elbeszélgettek, mi addig bámészkodtunk, mikor meguntuk a látványt elindultunk vissza. Út közben még Szmöre bepattant a ~7-8 éveseknek tervezett játékűrhajóba, nagy nehezen sikerült belegyömöszölnie magát, csak nem volt nálunk 200 forint, hogy elindítsuk. :( Később találtunk egy jósoló gépet, ahová Pite befizetett, kisebb csalódásunkra a kezét tette be, mikor kérleltük, hogy inkább 5-en rakhassuk a faszunkat bele, hogy úgy mit dobna a gép. :DDD

20150807_022825

Hazafele menet kicsit szétbomlott a társaság (gyalogtempó különbségek ugyebár). Én, Chinami, Michi, Szmöre hátul maradtunk, és elkezdtünk dobálózni nagyon szar szóviccekkel, mint a Jóllak-tál, meg a Goke (Gók hivatalosan) nevéből kirakott szavak, mint a Goke-Cart (Go-Cart), Goke-ember (Pókember), aminek köszönhetően mind a négyen masszív röhögőgörcsöt kaptunk, Szmörének még le is kellett guggolnia, mert nem bírta. Miután fel sikerült állnia, még bedobott pár reklámot néhány gyanútlan ember postaládájába, ahol meg égve volt a villany, azt kommandózva közelítette meg, még bukfenc is volt. Hát sírtunk keményen. :D Szálláson még picit kiültünk az erkélyre dumcsizni, aztán én, Michi, Kicsiny bevonultunk a szobába, vagyis a szoba alakú kemencébe.

Utolsó emlékem arra a napra, hogy telekuláztam a WC-t, 10 percre rá halk nevetőgörcsöt hallok, és látom Szmörét, ahogy képtelen bemenni a WC-be, olyan szag-karantént vontam köré.

Nem akarsz te oda bemenni Fire.

Ezt követően sültünk 6-7 órát a szobában, amit gúnyolhatunk alvásnak is.

Én nem szoktam horkolni nyugi – Kicsiny 2015

Második nap

Felkeltem, mivel egész héten nem aludtam meglehetősen kimerült voltam már. Időközben megérkezett Saya, akit bőszen, majdhogynem betolt a szobánkba Goke, miközben rajtam ha jól emlékszek talán csak egy boxer, ha lehetett maximum, szóval rükvercbe kapcsoltam, és gyorsan felkaptam valamit. Megtörtént a köszönés, puszi-puszi, majd ő is csatlakozott a társasághoz (vagyis inkább megállt egy helyen, és nem nagyon mert megszólalni egy darabig :D). Kiültünk, a délelőtt és kora délután pangással telt el, miközben Szmöréék csinálták a kaját. Makaróni volt, igen. Egész finom volt, csak mikor kiültünk 3-4 darázs zaklatott minket a lehetséges összes módon. Szmöre időközben kapcsolt, hogy a fejhallgatójának a 2 irányú jack dugója használható, így a hangszóróimat életre sikerült kelteni, hogy aztán rosszabbnál rosszabb zenéket berakhassunk a Youtuberól. :D :D Chinami időközben kicsapta……….. a kérdezz-feleleket az asztalra, szóval páran azt játszottuk, ahol jól előre levetíthetően talán Skyesnak sikerült a legtovább jutnia végül, bár unalomba fulladt a játék, mert hát… kicsit túl neheze voltak a kérdések, szóval végül ez a kör sosem lett befejezve. Azért persze elhülyéskedtünk. :)

20150807_162259.mp4_snapshot_00.11_[2015.08.25_19.56.24]

Ezt követően szedelőzködtünk, és kimentünk a Balcsira egy kicsit fürdeni. Itt nincs sok minden, amit írhatok, ekkor valamiért még elég hideg volt a víz, de el tudtunk labdázni és dumálgatni, szóval kifejezetten kellemes volt.

Visszatérvén a Balatonról szintén ücsörgés volt, nem sok minden. Én a közös számlát kimatekoztam Szmörével, még a többiek törött gyufaszálakat használtak pénznek, és pókereztek, ahol, ha jól hallottam Chinami alázott mindenkit (úgy,  hogy nem is tudott pókerezni). El is nevezték aranykezűnek, vagy mi a fene. :D Valamikor ekkor lőtte el Kicsiny a legendás oltását Pitének, hogy

“Tudod Pite jó lenne, ha lenne belőled vagy 100… de az a baj, hogy van egymillió.” – Valahogy így hangzott. :D

Este a társaság nagy része lelépett a borhétre, én, Michi, Ricz, Saya és Goke a szálláson maradtunk. Az utóbbi kettő kártyázott, Ricz kint ült és gépezett (kb. hajnali ötig), én és Michi megpróbáltunk aludni, ami sehogy se ment, annak ellenére, hogy már több napos alvás megvonásom volt.

Sajnos ez meg is hozta az eredményét. Valamiféle kibaszott pánikroham jött rám (soha nem éreztem ilyet). Teljesen úgy éreztem, hogy haza akarok menni, meg itt végem lesz, meg minden. Mindezt az indította el, hogy éppen majdnem álomba estem, mikor a többiek a borfesztiválról hazajöttek dübörögve, én meg felriadtam. :D Egyszerre izzadtam, remegtem, hányingerem volt, és még a könny is folyt a szememből, de már a fene tudja miért, mert nem éreztem úgy, mintha sírnom kéne, mégis jött. :D Elkezdett bizseregni a kezem, ráparáztam mi van, ha valami szívelégtelenség, mondtam Michinek szólj Kicsinynek jöjjön be. Elmondtam mi a baj, mondtam hívjon mentőt. Rendes volt nagyon, Michivel összepakoltak nekem arra az esetre, ha bevinnének Siófokra, de erre nem volt szükség. Kicsiny felhúzta rám a gatyát, közben innen onnan megcsodálhatta a tökeimet, utólagos beszámolója alapján kénytelen volt farkasszemet nézni velük. :DDD Előtte még szóltam Kicsinynek, h zavarjon mindenkit a szobájába, miközben Szmöre az ablakon keresztül mondta, hogy “Fire le akarlak szopni”, így a halálfélelem és a röhögés egy érdekes kombója alakult ki nálam. A mentő megérkezett végre, a doki bejön a szobába.

-NA HOL A BETEG?

Hát nem tudom doktor úr, ott áll két életerős fiatal, meg egy az ágyban haldoklik, lehet meg kéne nézni a szekrényeket hátha oda bújt. Felismert végre, aztán dumáltunk egy sort a tünetekről, hümmögött, majd elővett egy akkora injekció, mint valami kibaszott dildó, majd mondta, hogy feküdjön oldalra és tegye szabaddá a fenekét. :|

20150820_170116

 

“Ez most egy kicsit fájni fog” mozdulattal a hátsómba hatolt ( :$$$ ), és belenyomott egy jó adag nyugtatót, de olyasmi lehetett, mint amit a lovaknak szoktak adni, éreztem, hogy minden bajom elszáll, hirtelen meleg sincs a szobában, csak az ereimben megy valami forró. xD Sőt, talán kicsit kifejezetten jó kedvem lett tőle.

Hamarosan el fog aludni – mondja a doki.

Utolsó emlékeim közé tartozik talán az, hogy “De nekem még szarnom kell…” és ennyi aznapra.

Harmadik nap

Utána olyan jól aludtam, mint még sose. :D Az a 8 óra alvás nagyjából elég volt, hogy az idegrendszeremet ismét pályára állítsa. Indult a nap, kimentem egy kicsit az erkélyre, továbbra is megmagyarázhatatlan feszültség volt rajtam. Gondoltam mivel mostanság nem megy az alvás, meg a táplálkozásom is helytelen, lehet kifogyott belőlem a magnézium, az izomugrálás legalábbis ennek (is) a tünete nem? Szóval megkértem Kicsinyt, hogy hozzon nekem valamilyen nyugtatót, meg magnéziumot. Hozott is, elég gyorsan, rendes volt tőle. 3/4 napot azokkal kezeltem magam, utána nyomtalanul eltűnt ez a furcsaság belőlem. Remélem többet nem találkozok ezzel. :D

Visszatérve a reggelhez, mindenki elég K.O. volt, szerintem lazulós napnak is indult az egész, de végül az ellenkezője lett, szerintem ez volt a legsűrűbb. Eleinte csak rá voltunk borulva az asztalra, próbáltuk kiheverni a tegnapiakat. Időközben a csütörtökön vásárolt hús egy része megromlott a hűtőben, aminek elég kellemes bukéja volt, és elárasztotta vele azt. Némi pangás után ismét lementünk a Balcsira, út közben vettem Michinek úszógumit. Aznap picit több időt töltöttünk bent, ástunk gödröket a lábunkkal, néhány egész impresszív, talán még 30 centimétert is elérte mélységben. Bementünk a srácokkal a bóján túlra, ahol persze a magasságom miatt én nyertem meg a “ki tud legtovább a lábán maradni” versenyt. Az idő szép volt, az a baj, hogy a tóhoz vezető úton kb. meg lehetett dögleni, sehol egy árnyék, bezzeg mikor odaértünk és már a vízben voltunk a fél időnk alatt felhők takarták a napot. Miután kimentünk a vízből Saya & Goke maradtak napozni, mi meg végre elmentünk enni egy Jóllak-tálat, amire már annyira vártunk a sok ezzel kapcsolatos hülyéskedés miatt. Voltak, akik nem merték bevállalni, de akik azt rendelték, nem bánták meg, finom volt. Valami disznószelet volt, amire lecsó lett pakolva, némi rizses meg krumplis körettel. Tényleg nem volt rossz a neve ellenére! :O

Ezután a társaság fele szétvált, egyik része vissza a szállásra, én, Michi, Chinami és Skyes meg visszamentünk a Balatonhoz némi további vízben mártózásra. Goke nem vette észre, hogy hátulról megközelítem, lefeküdtem mellé, és gyengéden átöleltem. :$$$$ Ők ketten olyan 10 percre az érkezésünk után hazamentek, mi négyen meg bementünk labdázni. Körbe körbe ütöttük egymásnak, és az volt a lényeg, hogy megszakítás nélkül minél több kört meg tudjunk csinálni. Itt már #thuglife-ok voltunk, és nem használtunk naptejet. Kiszórakoztunk magunkat, aztán követtük a többieket vissza a szállásra.

Itt volt estefele még egy kis lazulás kint, kiültünk az erkélyre, és iszogattunk. Jöttek a Jägerek, meg az Unicum rövidek, megalapoztuk a hangulatot, tényleg jó kis perceket töltöttünk akkor ott. Elhatároztuk, hogy ismét kimegyünk a borhétre. Mikor én nekem már beütött az a pár rövid, kimentem, aki jött felém az kapott valamit. Chinaminak a fejével csináltam valamit, Skyest menet közben pördítettem egyet, majd a kijárathoz érkezvén Riczet felkaptam, és a kinti asztalon misszionárius pózban megbasztam.

20150808_211451.mp4_snapshot_00.32_[2015.08.25_20.03.05]

Összegyűltünk, és elindultunk a esti pártiiiba. Az utat nagyjából átflesseltem, most tényleg 5 percesnek tűnt. Mikor megérkeztünk Goke már enyhe hányingerre panaszkodott, a kaja a gyomrában és az elfogyasztott alkohol nem találták meg az összhangot, de szerencsére nem dobta ki a rókát.Ment némi játékgépezés, random dolgok megivása. Pálin Colada, Pálin-Kása, Pálin-Kóla, és amiket kiemelnék, hogy ismét volt legendás kékfrankos, és összeszedtek valami új bűn rossz sört, amit Betyár Királynak vagy minek hívtak, 1000 forint volt, de lehet egy pohár pocsolyával jobban jártak volna. Mindenesetre az utóbbinak az üvegét megtartotta Pite, Kicsiny, és Szmöre is, mert ereklyeként tekintettek rá, és még másnap is emlegették, elemezték, hogy hogy lehet valami ilyen “finom”. :D Chinami bevállalt egy rodeót azon a robot bikán, ahol egész tisztes ideig, olyan 15-20 másodpercig szerintem simán bírta.

20150808_230214.mp4_snapshot_00.10_[2015.08.25_20.05.38]

20150808_224453

20150809_000818.mp4_snapshot_00.11_[2015.08.25_20.07.34]

Ezt követően még lementünk még a Balatonra, ahol Kicsiny pillanatnyi lelki megingás miatt a Betyár Királyát behajította a Balatonra, ezt meglátván Szmöre azonnal beugrott a vízbe, hogy ezt az isteni ereklyét kimentse onnan. Itt még egy picit elvoltunk, utána Goke, Saya, Chinami, Ricz, Michi és én visszamentünk a szállásra. Út közben elmesélte Goke a teremtéselméletet, mi szerint down-kóros halbékák leszármazottjai vagyunk (fantasztikus előadás volt professzor), majd hazaérvén szépen ledőltünk aludni. Pár órát sikerült is, mikor arra ébredtem, hogy Kicsiny / Szmöre / Pite hazatértek, és az utóbbi egy kurva nagy, trombitaszerű orrfújással felébresztett mindenkit. Igen, ez a specialitása, amiben minden este részünk volt. :D Miután ők is lefeküdtek, Kicsiny is ledőlt a szobánkba, és elég fura, földöntúli erotikus hangokat hallatva elaludt, amire máig se találtunk magyarázatot. :D (ja és horkolt XD)

Negyedik nap

Alvás középszarul ment, de a tűrhető kategóriába sorolnám. A három hős még órákig szenvedett, a többiek összegyűltek kint. Saya ekkor már nem volt itt, ő neki egy korai vonattal távoznia kellett. Később, miután a három testőr is felkelt, meséltek némi történést a tegnapról (ők még a borfesztre visszamentek), meg kitalálták, hogy Goke az a Gokeage (Gókage), aki a Rejtett Kolbász Falunak a vezére (ugyanis Goke korábban vett pár kolbászt, amit meg akart osztani velünk, de végül ő maga ette meg), és a története az, hogy úgy mentette meg a lakóit, hogy már az éh-halál szélén álltak, mikor is ő megfogott egy kolbászt, és kage bunshin no jutsuval megsokszorozta azt, azóta abból van a kerítés is. Kicsinyék mindenre a “no jutsut” használták, pl. kinyitom ezt a palackot-no jutsu, stb, aznap, valami hajnali baromkodásból jöhetett a dolog.

20150809_124741.mp4_snapshot_00.41_[2015.08.25_20.11.24]

20150809_153900

Később kimentünk utoljára a Balcsira, és mivel eddig nem nagyon barnultunk le, ezért már jóval kevesebben alkalmaztunk naptejet. Ez mondjuk késő délutánfele volt már, olyan 5 óra tájékán, szóval nem volt annyira vészes a dolog. Chinami, én és Michi lemaradtunk, és gyrosoztunk egyet, de hát hogy is ehetné meg az ember nyugodtan, hát egy egész falka Krisna hívő hangosan énekelve és táncolva elvonult mellettünk, megküldve minket szórólappal. : D Nem baj, azért finom volt a kaja, mentünk Kicsinyék után. Ricznek most nem volt kedve fürödni, így vigyázott a cuccainkra. Kibéreltünk egy vízibiciklit (stílszerűen a Hello Kittyset, majd kitekertünk a geci mély szintre (az körülbelül 3 métert jelent). Ide beugrott Kicsiny, Pite, és Szmöre, lényegében akik magabiztosan tudnak úszni, és épp nem tekerték a járművet. Mivel nehéz volt úgy közlekedni, hogy ők közben kapaszkodtak, Goke rántott egyet az irányzékon, és kimentünk nélkülük a part fele. De mivel jó arc vagyok, ezért hármójuknak bedobtam egy, azaz egy darab úszógumit, hogy azért mégse fulladjanak bele a vízbe. Némi halálfélelem és düh közepette növekedett a távolság közöttünk, majd leadtuk a vízibiciklit. Mikor visszamentünk a vízbe még mindig lehetett látni, hogy a távolban érkeznek a gumiba kapaszkodva Kicsinyék, vicces volt. :D (bocsi srácok XD) Későbbi elmondásuk alapján a kraken is megkörnyékezte őket, mert éreztek valamit a lábuk alatt mozogni. Szerencsére nem ette meg őket. :$ Ekkor már kezdett lemenni a nap, és a szél is kezdett hűvös lenni, így hát hazamentünk.

20150809_165710

Szmöre és Skyes megcsinálták a vacsit, még mi dumcsiztunk és zenét hallgattunk. Egy igen speciális húspogácsás hamburger volt, amiből én kaptam a speciális verziót (már eleve vette telefonnal Szmöre, várván, hogy beszopom). Az úgynevezett Amaterasu hamburgert én emeltem ki, amiben szénné volt égve a hús, és akkora volt, mint Mandingo négerfasza. Felénél úgy éreztem, ha ezt tovább eszem, akkor vissza fog jönni, de Kicsiny nemesen átvállalta az elfogyasztását (nem tudom megbánta-e később).

20150809_223819

Mivel másnap már haza kellett mennünk, ezért összepakoltunk, majd – nagyjából időben – elmentünk aludni. Utolsó este Ricz volt velünk a szobában, nem Kicsiny, ő viszont nem hogy nem horkolt, olyan csöndben aludt, hogy azt hittük meghalt.

20150810_002453

Ötödik nap

Ezen a napon már csak egy kis mosogatás és hűtő kipucolás várt minket, én, Szmöre, Kicsiny, Michi maradtunk ezeket a hátralévő feladatokat ellátni, többieknek ment a vonata, szóval korábban leléptek. Miután elkészültünk, amit tudtunk és a hűtőben maradt bepakoltuk a kocsiba, a romlandókat a néninek hátrahagytuk. Pont indulás előtt találta ki a tulaj, hogy nincs meg az egyik kulcs, úgyhogy rohangálhattam fel alá a 36-37 fokban, csorgó izzadtsággal megkeresni neki, ami végül sikertelen küldetésnek bizonyult. Később kiderült, hogy Szmöréhez került, viszont nem ő általa, de hogy miként, arra már nem emlékszem. Kicsiny előzékenyen még előző nap jéggé fagyasztott vizet pakolt be, szóval ezúttal az útra volt elég itóka normális hőmérsékleten. Szmörét a vonatállomáshoz közel kiraktuk, mi meg folytattuk az utunkat vissza Debrecenbe.

A GPS most már nem volt tsundere, végig beszélt hozzánk. Az idő sem volt most annyira durva, mint amikor jöttünk… vagy csak már alkalmazkodtunk a sok nap izzadás és szenvedés után. Az egész út kellemesebben telt el, mint korábban. Megtudtam, hogy a telóm kibírja azokat az extrém hőmérsékleteket, amikor már szabályosan éget az érintése, erre jó volt az út. Hazaérvén bekapcsoltam a légkondit, és majdnem elmentem 3x egymás után a ~15 fokos levegőtől, ami a testemre áradt.

Végszó

Ennyi volt drágáim. Sok OF-es nyaralásban volt eddig részem, de az még az előző banda volt. Ez volt az, ahol kezdődne egy jó hadd el hadd, bárcsak bírtam volna a tempót, és nem pusztulok ki idejekorán. Kicsit hosszúra sikerült ez a bejegyzés, és így is csak a történések nagyjából felét írtam le szerintem, de ha még azokba is belevágnék, ami maradt, soha nem érnénk a végére. A másik, hogy végefele már kicsit rövidebbek lettek az írásaim, ez meg annak köszönhető, hogy ellustultam a megírását ennek a posztnak. Nem kellett volna! ;D Aki volt még nyaraláson, és olvassa ezt a bejegyzést, és hozzáfűzne némi extra élményt / beszámolót saját szemszögből / kihagytam fontos dolgokat amit pótolna, az a kommenteknél bátran tegye meg, úgy lenne teljes ez a hosszú iromány, és őrizné meg a legtöbb emléket, amit aztán egy szép napon visszaolvashatunk évek távlatából.

Akik voltak, azok küldjék el nekem az e-mail címüket, és adok a videókhoz hozzáférést.

Bowling tali + after

Vége az újabb OF-es short-talinak, egy olyan recept, ami egyelőre beválik. Rövid, 2 órás program, majd egy egész éjszakás after party.

Olyan 11:30 körül keltem aznap, szokásos hétvégi 20-30 perces telefonozgatás az ágyban, majd hirtelen jött a felismerés, bassza meg, 2 órával későbbre vettem a vonatjegyet. Valamiért az volt a fejemben, hogy 18:00-kor kezdődik a tali. Szerencsére korán keltem, szóval még korrigálni tudtam ezt időben. Michi katonaébresztést kapott a hirtelen jött felismerés miatt. :D

A fenti malőr ellenére időben kiértünk az újonnan kijelölt járathoz is, és persze az a csecsemős pár ült elénk, akiket már az állomáson kiszúrtam és mondtam Michinek, hogy ezek tuti előttünk lesznek. Tévedhetnék is néha egyszer ilyenekben. :D Egy jó 40 perces késéssel be is futottunk, és olyan fél órás csúszással a talin is megjelentünk. Hát, ezúttal nem voltam olyan rossz, mint az előző bowling talin, általában a közepestől kicsit jobb eredménnyel végeztem. Kicsinynek nagyon ment, ő, és Szmöre már a végén csak azon versenyeztek, ki dobja gyorsabban a golyót, már nem is arról szólt, hogy kinek mennyi pontja van. :D A rekordot is neki sikerült felállítani a 33.7 km/h sebességű dobással. Én nekem egy szerény 14km / h rekordom volt, még Chinami is jobbat dobott. :DDDDDD HÁT EZ ILYEN, UGYE KICSINY? Miután lejárt az időnk, szétdobtuk a költségeket, és mivel mindenki többet fizetett egy picivel, mint amennyit kellett volna, hogy kerek legyen az összeg, ezért megint jól jártam.

Masakakitól elbúcsúztunk (nőjél fel mihamarabb, hogy tovább tudj lógni velünk! :D), majd mindenki erre meg amarra elment, a 2 órás tali / after szünet miatt. Én és Michi legyalogoltunk a nyugatitól kb. 2,5 km-t, mert a 4-6-os ezúttal sem járt, és csak pótlóbuszokkal közlekedett, viszont azok dugig tele voltak. A szállásunk budán a parton volt, most nem nevezem meg melyik (később leírom miért). Átvenni nehézkes volt, mert a csávó nem vette fel a telefonját (a kocsijában hagyta), de végül megoldottuk. Képet elfelejtettem készíteni (pedig basszus akartam), de elég szépen nézett ki. Modern bútorok, sütő, tv, légkondi, gondosan kitakarított helyiségek, elégedett voltam. Redőny is volt, ami ritkaság sajnos, és ráadásul még teljesen le is lehetett húzni. :D Tudniillik nekem olyan 90%-os sötétségnek kell lenni a szobába, hogy aludni tudjak. Visszafele busszal mentünk, szerencsétlen Offert jól megvárattuk, de meg is érdemli a kis geci, mert engem is megváratott már 1000x. xD Beugrottunk a mekibe egy röpke kajálásra, majd Pite-chan is csatlakozott hozzánk, onnan mentünk az afterre.

Megérkezésünkkor még nem itta szét senki se magát, mondjuk fura is lett volna. :D A háttérben mentek még az előző afterről hátramaradt zenék. Eleinte főleg lazulás, poénkodás és sztorizgatás ment. Felfedeztem a Bacardi Breezert, ami bejött, mert ebben abszolút nem érezni a szar ízt. :D Görögdinnyés ízesítés volt asszem. Sajnos ezúttal is a kedvencem fogyott el elsőként, így Michinek már nem is jutott.

Pitének közben eszébe jutott, hogy nem lenne rossz twisterezni egyet, kb. másfél óráig távol volt emiatt. De szerintem megérte. :D Mielőtt ő még visszajött volna, elmentünk pizzáért, amire 30-40 perc várakozási időt mondtak, mert olyan sok volt a rendelés. Biztos, hogy nem kamuztak, mert a sor a pizzázóból is kilógott, annyian voltak. Hát igen, a vasárnapi zárvatartás ugye. Pite visszaért, elkezdődött a twister, ahol szerencsétlen Kicsiny húzta mindig a legrövidebbet, ráadásul nem egy sérülést összeszedett ott. :D Ebben a játékban nagyjából mindenki részt vett, némileg nagyobb létszámmal egy időben, mint az előírt. Kicsiny ekkor már eljutott egy olyan véralkohol szintre, hogy nem félt kikiabálni az ablakon, hogy ő szereti az őszt. Szmöre is aranyosra itta magát, ki is használhattam volna a helyzetet, hogy a magamévá tegyem, de én férjül akarom venni, és házasság előtt ugye nem lehet szeksz. Pitén ezúttal se látszott meg, h be volt baszva, ő valahogy immunis erre az effektre, csak jobb kedve lesz tőle.

Volt aztán egy szkander verseny, amit overally Goke nyert, de még kell egy visszavágó Kicsiny ellen, mert őt kifárasztották a döntő előtt. :D Amin mindannyian szakadtunk, amikor Kicsiny nyomta ezeket a táncokat a zenés klipekre xDDD hát azok fenomenálisak, főleg amikor a súlyzóval táncolt XDD, Pite szemében a halálfélelem priceless volt. :D

 

Edit: Így majd két héttel később eszembe jutott, hogy van egy félbehagyott blogbejegyzésem. Most folytatom!

 

A fent felsorolt események után megjött Kicsiny lakótársának a barátnője, aki ott szeretett volna aludni, így lépni kellett. Kicsiny showmankedett még az utcán picit, mi Michivel már lépni akartunk, de Kicsiny rávett minket, hogy bemenjünk még egy bárba vele egy számot elénekelni. Sajnos abból sem lett semmi, mert egy rakat cigány volt lent, akik igazából csak a bajt keresték, ezért felmentést kaptunk ezen task alól, hazamehettünk. Mielőtt megérkeztünk a szállásra, még gyorsban felhívtam Szmörét (még mindig megvan a hívás rögzítve, fenomenális :D). Megkérdeztem történt-e valami gond a cigókkal, szerencsére megrettentek attól, hogy Kicsiny szereti az őszt, inkább leléptek.

Ezt követően kezdődött igazán csak az este, mikor visszaértünk a szállásra. Még telefonáltam Szmörével, Michi észrevett egy méretes csótányt. Nem tudtuk elkapni, elbújt nagyon valahová. Senki se szívesen aludna egy ilyennel a szobában ugye? Fél esténk arra ment rá, hogy próbáltuk előkeríteni (majd arra jutottunk, hogy a fotel huzatában bújt el), a másik fele meg abban, hogy féléberen őrködtem. Kb. 1-2 órát aludtam össz vissz, talán annyit sem. Volt google-özés, wikipédiázás, szerencsére a csótányokat elijeszti a fény, így a szoba villanya végig fel volt kapcsolva. Később a szállás tulajdonosa visszatérített minden költséget.

Másnap rohadtul kómásan még muterékhoz beugrottunk, aztán léptünk vissza Debrecenbe. Este TS-en még dumáltam a többiekkel, Kicsiny hangja elég fura volt. :D Nagyjából ennyi történt, ezúttal is megúsztam, hogy ne legyen másnapos.

Végül egy 45 perces életkép az afterből, privátra állítva, csak az ottlévőknek (aki nem látja szóljon nekem).

Laser Tag találkozó + After party

Előszó

Már egy ideje mondogatom minden újabbnál újabb OF találkozóra, hogy “na ez volt a legjobb eddig”, és ezúttal is ezt tudom csak mondani, ami csak annyit jelent, hogy folyamatosan fejlődik az egész, noha ez még azt is jelenti, hogy a szervezéssel töltött idő is csak emelkedik. Elsősorban megörökíteni akarom ezt a napot a blogbejegyzésben, szóval elég terjedelmes lesz a mostani. :D Összesen 17-en voltunk, szóval ez volt minden idők legnagyobb OF-es találkozója, 100%-os részvételi aránnyal (ugyebár, ha beszedem a pénzt előtte). Visszajelzés alapján a feltöltött média nagy része privát lesz, csináltunk vállalhatatlan dolgokat, ezért sajnálom, de aki nem volt ott, az nem nézheti meg. Persze ez nem jelenti azt, hogy nem töltöm fel Youtubera, viszont csak azok nézhetik meg, akik ott voltak, és elküldik nekem a Youtube (Google) accountjuk e-mail címét.

Lasertag előtti találkozó

A megbeszélt időpontra mindenki időben érkezett, kivéve Szmór, mert neki áramszünetes volt a metrószakasza. :D Őt ezért nem tudtuk megvárni, ezért elmentünk a helyszínre. Mondanom sem kell, hogy csak úgy kb. tudtam, hogy merre kell menni, ezért Google Mapsal navigáltunk oda. Aznap a fél város le volt robbanva, ezért mindenkinek megvoltak a közlekedési nehézségei. Először ilyen nagy üvegajtó elé álltunk, néztem, kódzáras bejárat, hmmmm, milyen fasza kis helyre jöttünk, jól felszerelt, szépen néz ki, de nem lehet bejutni. Ezért felhívtam őket, mondom “engedjetek má’ be he'”, amire az a válasz jött, hogy nem az a bejárat, hanem mellette az az összegraffitizett pinceajtó. xD Mondom az amire rá van írva, hogy “buzi”? Igen, az, menjünk csak oda, köszönöm visszhall. Persze – ahogy ezt már tudhatjátok – olyan alpári és trágár társalgás ment a bejárat előtt, hogy Masakaki kísérője szerintem eltűnődhetett rajta, hogy mégis szegény mit keres itt ilyenek között. xD Szmöre is beesett pont a nyitás előtt pár perccel. Alaposan megváltozott, kéne már egy új Facebook profilkép is, mert mintha ilyen 16 éves gyerekből 26 éves férfivé vált volna. :D Jól áll neki az új imidzs

A lövöldözés

Egy jó 15-20 perces csúszással be is engedett minket a csávó akit aznap küldtek oda felügyelni minket. Gyors eligazítás után mindenkinek ilyen fekete “rablósapkát” kellett felvenni, ami gondolom nem frissen mosott volt, szóval mindenkinek jutott egy kis hajtetű. xD Arra rávettük a sisakot, amiken voltak az érzékelők, plusz fehér és piros csíkok, amik jelezték, hogy melyik csapatba tartoztál. Neveket felírtuk, fegyvereket kiosztották. Megpróbálom visszaidézni a játékmenetet:

– Két csapat van, a fehér és a piros. Feladat az ellenfél teljes megsemmisítése, időkorlát nélkül.

– Mindenkinek meghatározott “élete” és töltényszáma van.

– Ha elfogy az életed, akkor gyakorlatilag “meghaltál”, ilyenkor folyamatosan világít a sisakod, és ki kell állnod.

– Ha elfogy a töltényed, játékban maradhatsz, amíg ki nem lőnek.

– Három típus van: Soldier, Medic, Sniper (Katona, felcser, mesterlövész). Az első 600 tölténnyel, és 3 gránáttal rendelkezik (bizonyos területen belül sebez minden célpontot), a második ugyanannyi töltényszámmal, és 3 gyógyítási lehetőséggel (gyógyításonként 10 élet), a harmadiknál már nem emlékszem hány töltény, de jelentősen kevesebb, viszont kétszer akkorát sebez, és nincs speciális képessége és 30 helyett csak 25 élettel indult.

Két csapatra oszlottunk. Első volt tesóm (Reaper) csapata, a második pedig az enyém. Szegény Kicsiny akart egy csapatot magának eredetileg, de ezt az ötletet gyorsan elvette a tulajdonos, miután kérdés nélkül felosztott minket. xD

Én csapatom: Masakaki, Seraphina, Chinami, Szmöre, Axon, Michi (ő kiállt egy résznél videózni), én, Offer, Kawazoe.

Reaper csapata: Goke, Sentry, Hakira, Szanka, Xellos, Rower, Reaper, Kicsiny

Ezután következett a 15 perces bemelegítő kör, végtelen élettel és lőszerrel, csak hogy megbarátkozzunk az egésszel. Itt még annyira nem nyűgözött le a dolog, mert abszolút nem értettem a rendszert, és a szemem sem szokott hozzá ahhoz a sötétséghez, ami lent uralkodott. 15 perc alatt nagyjából kitapasztaltunk mindent, felfedeztünk minden jóféle fedezéket. Miután ennek vége lett, jöttek az éles körök. Ekkor már izzadtam, mint a ló, pedig kifejezetten hideg volt lent. Előbb az egyik, aztán a másik csapat ment be, felváltva. Csapatokat nem kevertük újra, végig ezzel a felosztással mentünk. Nem voltak egyszerűek a menetek, tényleg sokat számított a taktika, ügyesség és improvizáció. Sajnos úgy vettük észre, a fegyverek nem mindig voltak pontosak, csomószor volt, hogy tisztán láttam, hogy eltaláltam valakit, de mégsem. Volt egyszer, hogy a medic gyógyítás helyett az életemet vitte le a gombbal. xD Mindegy, amúgy is a játék volt a lényeg, az együtt eltöltött idő és a szórakozás. Annyira nagy volt a káosz helyenként, hogy az ellenfél nem vette észre, hogy mögéjük állva lőjük őket, akár fél méterről. xD Egyszer, mikor Kicsinyt hátulról már ötödjére lövöm fejbe, megfordul, és mondom neki: amúgy farmollak. :’D Utána persze futhattam.

A hely amúgy nagyon poros volt, és ahogy láttam, volt élővilág is. Egyszer egy állófedezék mögött látom, hogy egy pók kúszik rajta, mondom, hááát, itt az ideje tovább állni. xD Persze a sötétség és a kapkodás velejárója, hogy szanaszét ütöttük egymást könyékkel, fegyverrel, térdel. Végül 2-2 lett a végeredmény, az utolsó körben fixen tudom, hogy én voltam az első, viszont a többiben nem tudom, hogy ki. Íme a pontozás, a négy menet összesítettje:

laser tag

Kicsiny, látom nem hiába neked volt a legnagyobb sebzésed. Kawazoe felfeedelt téged, így később már OP voltál. :D

Így most utólag megnézve a sorszám nem a helyezésünket jelenti.

Az elemzés!

Leghatékonyabb játékos: Rower

Legnagyobb büdös camper (legkevesebb elszenvedett találat): Rower

Legtöbb sebzést bevitt játékos: Kicsiny

A legtöbb golyót kilőtt: Xellos (a kis gyorstüzelő :$$$$$$)

A legtöbb találatot elérte: Xellos

A legszexibb testű játékos: Firebrand

 

Első 3, sebzés alapján:

1. Kicsiny

2. Rower

3. Én

 

Azt látom, hogy Szanka és Goke engem farmolt a legtöbbet. xD Michi statjainál azért megjegyezném, hogy neki azért annyi, amennyi, mert ő az utolsó körben kiállt kamerázni.

 

Találkozó vége

Röpke két és fél órás találkozónk után megbeszéltük ki merre megy, én és Michi elmentünk a szállásunkat átvenni. Unio Hotelre esett a választásunk, ami nem nézett ki rosszul, tetszett az egész antik feelingje, csak a WC ülőkéje pisifoltos volt, a másik gond pedig az volt, hogy a redőnyöket nem lehetett rendesen lehúzni, pedig direkt a teljes besötétítés miatt kértem ezt. :'( Nyo mindegy, ott összekaptuk magunkat, aztán elmentünk kajálni a nyugati McDonaldsába. Ezután összefutottunk páran, beugrottunk bótba piát és nasit venni, összesen 15.000 forint értékben, majd roskadozó szatyrainkkal elmentünk Kicsinyékhez. Néhány kép a taliról:

Sentry képei:

IMG_20150328_164249

IMG_20150328_164148

IMG_20150328_164110

IMG_20150328_164041

IMG_20150328_163936

 

 

Xellos képei:

IMG_2256
IMG_2273

IMG_2265

 

 

After Party

Jött az ominózus after! :D Mikor megérkeztünk, már ott volt mind a 16 ember (+1, Kicsiny szobatársa Baszont), és mentek a beküldött zenék a háttérben, szóval már eleve kellemes feeling volt. Az egésznek olyan amerikai házibuli feelinge volt. Egész éjjel mentek a baromkodások, főleg ahogy egyre illumináltabb lett a társaság. :D Én vettem Strongbowt magamnak és Michinek, amiért le lettem buzizva, hogy ilyet csak a nők isznak, de mire arra került volna sor, hogy végre elővegyem, addigra a társaság MIND A TIZET MEGITTA XDDDDDD! Ez is bizonyítja, mennyi buzi van itt, hogy a főbuzi elől elisszák a strongbowját! Ja igen, én csak csajos piát iszok meg, aminek nincs alkohol íze, ezért Goke nagylelkű felajánlásában a Finlandiájához nyúltam kétszer.

Blogbejegyzésben nehezen, illetve közel sem adható vissza az a sok állatság, ami aznap este és hajnalban történt, de azért igyekszek pár emlékezetes momentumot felsorolni. Kicsiny vs Pite banán deep troath verseny! Valamelyikőjük kihívta a másikat, hogy ki tudja jobban úgy lenyelni a gyümölcsöt, hogy az nem sérül meg, illetve nem törik le! Pite bölcsen kihátrált a challangeből, és később elfogyasztotta a büntetés rövideket. Offer és Sentry is vállalt egy hasonló kihívást, ahol a banánt a két végéről kezdték el enni, és aki előbb el kapta a fejét, az veszített. Itt asszem Sentrynek sikerült megnyerni a kihívást. Az egész esemény alatt két pohár tört, egyiket Kicsinynek sikerült, amibe bele is lépett, másikat Pite törte, ami ráadásul Baszont hajóról lopott ősi pohara volt. :'( Szegénynek nemhogy széttúrtuk a szobáját, még a berendezését is leamortizáltuk neki.

20150328_215950

Kicsit később Szmöre, Baszont, Pite, Offer és én kimentünk pizzát vásárolni. Ilyenkor a véralkohol szint szerintem már a csúcson járt, annyira, hogy Szmór egy arra járó csövessel egész mély filozófiai mélységekbe süllyedt, amit Offer “Figyelj, ha adok egy 200-ast továbbállsz?” beszólása szakított félbe, amire hajléktalan barátunk 2 percen át átkozott minket. Jól kiszórakoztuk magunkat a szidáson, aztán nem néztünk rá, mert az egész műsort egy négysávos autóút közepéről adta elő, és a franc se akarta, hogy aztán elcsapják. :D Két pizzával értünk vissza, ami aztán olyan sebességgel vált eggyé az éterrel, mint a sok Strongbow, de ebből legalább én is csippentettem. Valamikor ilyentájt jött össze a társaság, hogy a piát nekem kifizesse, ami olyan jól sikerült, hogy mire mondtam már, hogy “elég lesz már srácok”, addigra már +2-3.000 forintba voltam. :D Kellett nekem megszólalni mi?

Pizza után már a tömény is keményen elfogyott, Offer elvolt Skyesal, aki mostanra már kezdi kapizsgálni az Offer-humort, de akkor még annyira nem, ezért szétcsapta szegényt. xD Ja igen, Offerről tudni kell, hogy őt szinte minden generációban csapkodták, ezért fel kellett avatni az ötödikben is!

Kockulás az végig ment persze az egész after alatt, dehát miért is ne ment volna? :D Szmörének nem nagyon volt szerencséje, amikor le akart ülni játszani, és beírta a felhasználónevét és jelszavát a LoL-ba, a gép egyszerűen dobott neki egy kék halált. Úgy kiégett, hogy kiment a szobából. :’D

Szépen lassan elkezdtek hazamenni az emberek úgy éjféltájt, én maradtam kettőig (háromig valójában, mert óraátállítás volt), aztán mi is léptünk Michivel. Utána még voltak állítólag vicces dolgok, mint pl. Kicsiny táncai, de én akkor már nem voltam ott, hogy erről írjak, majd talán a kommentekben viszont látunk egy két történetet.

És akkor jöjjön a videó, ami a fent leírtakból mutat pár részletet:

Még pár dolog, amit ti küldtetek be:

 

Sentry képe

IMG_20150328_210846

 

Xellos képe (nagyon homályosak, ezért nem raktam ki a legtöbbet xD)

IMG_2313

 

 

Végszó

Imádtam. Sajnos mindennek kb. a 20%-át tudtam leírni, mert a legtöbb vicces dolog helyzetpoén volt. Csak ajánlani tudom, hogy jöjjetek el, szombatot követő karmázás csak bizonyította, hogy nagyjából mindenki élvezte az egész napot. Aki ott volt, és ezt olvassa, akkor ha nem nagy kérés, be tudna regelni ide WordPressre, és egy kommentbe leírni az ő élményeit? Vagy ha ide nem, akkor a fórumra. Szeretnék mindent a lehető legjobban megörökíteni, mert jó érzés lesz évek múlva visszanézni. :3

Jégkorcsolyázós tali beszámoló + after

Megvolt az idei év első találkozója. Előzetesen biztosra bejelentkezett tagok közül mindenki ott volt, ami mondhatni ekkora létszámnál egy mérföldkő. :D Na jó, kivéve Pite, ő otthon maradt dugni, amit mindannyian meg tudunk érteni szerintem, de mivel afterre jött, ezért beleszámolom. :’D Készült pár kép, és videó is, amiket elő is halásztam a telómról.

Én + Michi és a külön kocsiban utazó Spoiler chan befutottunk vonattal kb. 13:36kor a Nyugatiba. Ekkor Hakira már ott volt kb. fél órája, és várt, de akkor ment el pizzázni, mikor már odaérkeztünk persze! XD Szépen lassan megérkeztek a többiek is, és természetesen – amit meg tudok érteni teljesen – Kicsiny volt az utolsó, aki kb. 5 percre lakik a nyugatitól. Két oka is volt rá: Egy úrihölgy késése természetes, és ráadásul közel is lakik, így nyilván alábecsüli az ember az érkezéshez szükséges előkészületi időt. Cserébe elmentünk hozzá és nála pakoltuk le a cuccokat.

Ezt követően átdzsoggingoltunk az Eiffel jégpályára, ahol annyira azért nem is voltak sokan a helyszín és időponthoz képest. Itt a társaság egy időre kettévált, egyik része elment korizni, a másik része pedig velem jött a mekibe kajálni. Eleve valahogy így lett megbeszélve, hogy ne okozzunk nagy fennakadást a pályakezelőknek azzal, hogy ilyen nagy létszámban próbálunk bejutni. Miután megkajáltunk, csatlakoztunk a többiekhez. Addigra Mennis és Kicsiny közepes mértékben összetörték magukat, a többiek állítólag nem igazán vágódtak el.

Kifizettük amit ki kellett, mindenki szépen felment, kivéve én. Én azért mentem fel utoljára, mert egy vezető feladata, hogy a többiek jól érezzék magukat, és jókat nevessenek, és véletlenül sem azért, mert nem tudtam két lábon megállni még a jégmentes területen sem!

1

Persze ezt nem tudta senki, így nyííííílván félreértették a szándékom… Egyből a rosszat nézik ki az emberből ugye! A jégre felkerülve egész idő alatt kb. 2-3 kört sikerült tennem a pálya körül a falban és hálóban kapaszkodva, lassan, ami természetesen szándékosan volt így, pusztán a jó morál céljából! Persze azért mindenki engem köpködött, miközben Seraphina és Chinami is ugyanolyan bénák voltak, mint én. xDDDDDDDDDDDDD

2

Szerencsére pont pályakarbantartás volt, ami megmentett engem a további szenvedéstől. Lementünk, utána már csak Skyes, Kicsiny, Hakira & Mennis ment vissza (ha jól emlékszem). Időközben pedig Spoiler elnevezte Pitypang Gyilokolót Jon Snownak, mert olyan beütése van. És tényleg.

Beesett Haku pajtás is végül, akivel együtt a többiek beszélgettek pár sort. Én közben vettem forralt bort, amit csak félig kellett meginnom, mielőtt rájöttem, hogy én mennyire is utálom, így kidobtam a kukába. Mire visszaértem, Kicsiny hatalmasat baszódott, ami még most is meglátszik a könyökén.

Miután mindenki ráunt a helyszínre, elmentünk csövelni a Nyugatiba, míg Spoiler vonata el nem indult. Feltettük a vonatra, és átvonultunk Kicsinyékhez kicsit melegedni. Gondoltuk, hogy megrendezzük a jégkoris talin belül a Bukakkés tali ötletünket is, csak aztán betoppant az egyik lakótársa, így nem vertük egymás arcára pusztán szolidáris okokból. Ezen a helyszínen volt némi baromkodás, és sztorizgatás, kellemes percek voltak.

Ezt követően a társaság feloszlott picit, én és Michi elgyalogoltunk a szállásunkig (Google Maps szanaszét szopatott minket, hogy a legnagyobb gettó közepén vezetett át). A szállásig bejutni nehezebb volt, mint bombát elhelyezni a Pentagon közepén.

Nyolcra visszaértünk, az after helyszínéhez, a Főbejárat sörözőhöz, ami már egyfajta törzshely is lett számunkra. Még út közben belebotlottunk Offerbe, aki jó előre figyelmeztetett, hogy Ruben (Ryseth) egyik barcsinője nagyon szét van esve. :’D Megérkezvén a pultnál azt mondták, hogy a foglalásunk igazából le van szarva, de ne aggódjunk, mert amúgy van hely. Háááát, végül is volt, csak csinálni kellett magunknak. Két pad, köztük egy asztal, és az asztal megtoldva egy kisasztallal. Az első egy óra kicsit pingvin volt, mert az előbb említett delikvens + a frissen érkezett józan társaság valahogy nem találta meg a közös hangot. :’D Miután sajnos Rubennek lépnie kellett ( ezzel azért erősen kimentett minket x’D, csak milyen áron :(((( ) a társaság össze tudott ülni. Mivel Kicsiny holmi osztálytalálkozót választott helyettünk, ezért minden jelenlévőnek elterjesztettük, hogy húsfasza van, és milyen napi kellemetlenségekkel kell szembesülnie élete minden színterén. Pite nyakán a sérülés tudatta az összes jelenlévővel, hogy a talira azért nem jött, mert egy sósvizi jetivel kellett harcolnia, ami az életére tört, és a dulakodás közben 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. Hakirának sajnos hamar le kellett lépnie.

 

20150207_224449

20150207_224507

20150207_224522

20150207_224536

20150207_224555

A Főbejáratból távozván a társaság feloszlott, Michi + én + Pite + Viki (Pite asszonya) még elmentünk egyet gyrosozni, dumcsizni, mielőtt hazatértünk.

Kifejezetten jól telt az este, mint ahogy a fenti képeken is láthatjátok. A társaság összes tagja hozzátett a feelinghez, csak ne lett volna olyan kurva meleg. Készült egy pár videó, a taliról és az afterről is, csak most munkahelyről írom ezt, aztán nem tudom melyik a vállalható és mi nem. Ezeket majd utólag feltöltöm, és egy külön bejegyzésben kiposztolom (de tuti el fogom felejteni amúgy).

Aki jött élvezte, aki nem jött baszhatja, majd a legközelebbinél bepótolhatja. :’D Szvsz magát az aftert jobban élveztem, mint a jégkorcsolyázást, de szerintem ez igazából az én hibám, mintsem az eseményé.

Next on schedule pedig a laster tages találkozó lesz. Aki nem tudná mi az, infratartományos lézerrel lövöldözünk a másik testén elhelyezett érzékelőre. Olyan, mint a paintball, csak nem fáj.

OF-es szilveszter 2014 -> 2015

Idén is megrendezésre került a házi szilveszterünk, ezúttal az otthonunkban.

31.-e reggel, az előző két nap hagyományát követve kevés alvással kezdődött. Ezután begyűjtöttem Hakirát (Google Hakira helyett Halikrát javasol :D), és elvonatoztunk Debrecenbe. Elmentünk egy városnéző körútra, hogy megszerezzem a Just Dance 2014-et is a 2015-ös verzió mellé, hogy minél több tracket tudjunk felhasználni később a mozgásra.

Tesóm és Szanka addigra már nálunk voltak, készítették a baconbe takart krumplit, ami fenséges eledel volt.

20141231_164110

Ebbe Hakira is besegített, még a tesómat elrabolva elő nem készítettük a környéket (Michi apukájával együtt). Na ez már megalapozta az izomlázam, amit még most is érzek. :D Lehozni egy rohadt nagy TV állványt a hozzá tartozó LCD TV-vel együtt nem olyan task amihez az én izomzatom különösképp hozzá lenne szokva. :>20141231_182815(0)

A fenti képen sajnos nem igazán vehető ki rendesen, milyen maszek állvány lett összedobva, hogy a Playstation Camera lássa az egész terepet, ahol később táncolni szerettünk volna. :D Miután Michi szülei távoztak, Hans és Kawazoe is betoppant. Jóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóól bekajáltunk. Mondjuk úgy, hogy én és tesóm, mert a többiek nem bírták a BACONT :@ annyira, mint mi. Jó ebédhez pedig szól a nóta, ezért Pite által előzetesen összegyűjtött AMV-it belőttük a háttérbe. Ezúton is köszi Pite! <3

Na és aztán a kaja után jött a lényeg! Jóféle Just Dance 2014 – 2015 maraton. Kisebb biztatás után az egész társaság hajlandó volt ropni egy kicsikét. Gondolom mondanom sem kell, hogy a szánalmas és a nagyon szar között mozogtunk, de hát pont ez a lényeg, ettől szórakoztató az egész. Olyan fél óra után már külföldiek ellen versenyeztünk, és a fél világ országait elpicsáztuk, egyszer sem kaptunk ki ellenük táncban. Sajnos (vagy nem sajnos :D) a kamera néha behülyült, és a függönyt + répatortát is táncosnak nézte, és pontozta a “mozdulataikat”, együtt egész jó eredményeket elérve. :D Tesómmal elvégeztünk némi világítás kalibrálást (ami a tavalyihoz képest meglehetősen jobb lett), utána sajnos függöny-kun és répatorta-chan már kiesett a versenyből. xD

A tánc végeztével bedobtuk a tavalyról újrahasznált észak-koreai plot twistes himnuszt, az idei társaság kicsit hamarabb kapcsolt. :D Ezt követően átrajzottunk a közeli focipályára, és fellőttük a tűzijátékokat, amiket vásároltam. Ebből csak a görögtűz nem gyulladt sajnos meg, a többi viszont detonált annak rendje és módja szerint. Mindenféle cifrázással lőttük fel őket, én bedobtam a tűzszerészes hason csúszós technikát, sajnos ezekről nem készült felvétel. Azt a szerencsétlen görögtűz TERMÉKET (igen, ezt a leírásban csak TERMÉKKÉNT szabadott megjelölni!!!) próbáltuk mindenhogy begyújtani, de sehogy sem sikerült. :D

Visszavergődtünk a házba a szibériai télből, majd elkezdődött a twister party. :D Erről még egyeztetnem kell a többiekkel, hogy milyen képek kerülhetnek ki, de majd kommentekbe vagy Facebookon jelezzék nekem, hogy mehet-e ki kép ide olyan is, ahol esetleg a teliholdjuk belelóg. xD Kawazoe úgyis annyit látott belőlük a játék során, hogy akár vérfarkassá is változhatott volna. Én az első körben elég hamar kiestem, mivel a lehető legszopóbb lépések lettek kipörgetve nekem. ˇ^ˇ

20150101_010307.mp4_snapshot_00.05_[2015.01.03_01.40.11]

Itt szedtem össze szerintem mind a két karomba jelentős mennyiségű izomlázat. :D Nálam az aznap esti mozgás szerintem az egész éves 50%-át tette ki. xDDDDDD Szerintem azért a többieket sem kell félteni, mindenki keményen meg lett tornáztatva, különösen Kawazoe.

20150101_010307.mp4_snapshot_00.49_[2015.01.03_01.41.10]

 

20150101_010307.mp4_snapshot_05.14_[2015.01.03_01.41.52]

 

Van videofelvételem is, ám előbb egyeztetnem kell a társasággal, hogy mi kerülhet ki, és mi nem. :D

Miután rendesen kifáradtunk a twisterben, a társaságnak már nemigen volt kedve a testmozgásra, ekkor jött Hakira mentő ötlete, hogy kártyázzunk. A mao (javíts ki Habika, ha elírtam) nevezetű kártyajátékot toltuk.

A szabály lényege valahogy így szólt:

– Ha beszélni akarsz akkor a hatalom ideje és hatalom ideje vége szavakkal kellett jelezned a kezdetét és a végét.

– Minden körben új és tetszőleges szabályt hozhat vagy módosíthat az előző menet nyertese.

– A játékban színre színt, vagy számra számot lehetett csak tenni.

– Akinek előbb elfogynak a kártyái, az győzött.

– Ha az illető nem tud mit rakni, akkor fel kell vennie egy kártyát.

– Ha az illető szabályt szeg, fel kell vennie egy kártyát.

– Utolsó kártya előtt jelezni kell.

 

Ebből persze a következő szabályok születtek az összes kör után:

– Ha hetest raksz, akkor azt kell mondani, hogy “jó napot kívánok”, utána a következő embernek pedig azt, hogy “köszönöm szépen”.

– Minden kártyalap lerakása után azt kell mondani, hogy “buzi vagyok”.

– Ha pirosat raksz, akkor meg kell fogdosni a saját melleidet.

– Ha feketét raksz, akkor meg kell cirógatni a következő játékos arcát, mélyen a szemébe nézve.

– Ha fekete, 2-vel osztható számot raksz, akkor mondani kell, hogy “de szólíthatsz nyugodtan cicámnak”.

 

Előtte persze, mikor én nyertem, volt egy olyan szabály is, hogy azt kellett mondani minden kártyaműveletnél, hogy “Szeretném, ha Firebrand ánuszba penetrálna”. Ezt a szabályt persze szigorúan betartattam, és ha csak egy betűvel is mást mondott az ellenfél, akkor újra húzattam vele egy kártyát. Különösen Hakiránál és Hansnál ügyeltem erre az apró részletre. Erről az egész kártyapartiról hangfelvétel is készült, ám kevésbé vállalhatósága miatt ezt egyelőre megtartom magunknak. :D

Végére már ilyen mondatok születtek:

“Jó napot kívánok, szeretném, ha Firebrand ánuszba penetrálna, köszönöm.”

“Buzi vagyok, *mellfogdosás*, köszönöm”

És még sok más. :D

 

Olyan hajnali négy tájékán elálmosodtunk, így elmentünk aludni (főleg miattam). Egy gyors WC guide után mindenkit bedobtam az ágyba, én pedig elmentem kikapcsolni. :D Hát röviden nálunk így telt a szilveszter. A felvételeket, képeket, és hangfájlokat hamarosan feltöltöm, így aki ott volt, majd jelentkezzen értük. :D

Összességében az eddig legjobban sikerült szilveszter volt 0% üresjárattal (ezért elég kevésnek tűnt az idő), viszont nagyon sajnálom, hogy Sentry, Mennis, és Offer nem tudtak eljönni. Majd talán jövőre. <3 (így szegény Hans hiába hozta ám a piát!)

Jövőre akkor összedobunk még egy ennél is jobbat, szóval aki eddig nem jött, feltétlenül jöjjön, jól szórakoztunk. :D

Őszi MondoCon 2014 – Miért nem megyek ismét?

teaser_cover02

Eljött az ősz, eljött a MondoCon ideje.

A legutóbbi rendezvényre nem mentem el, a kialakult jegybotrány miatt, idén többek között ez is az indokok között van. Sajnos látogatottsági statisztikák nem állnak rendelkezésemre, viszont mivel ősszel is megrendezik, ugyanazon a jegyáron, ugyanazzal a hozzáállással, mi szerint fizessék ki az egynaposok a kétnaposokat, valószínűleg nem volt elég erős az ellenkampány, és megérte nekik így is a rendezvényt megtartani. Idén elmentem volna két napra is, de minek?

Nézzünk rá a programokra, amik eddig ki vannak posztolva. Főterem: leszámítva a megnyitót, eredményhirdetést, és a technikai szünetet, ami másfél óra a szombati napnak, az anime / manga / japán related programok mindössze 4 óra 15 percet töltenek ki (beleszámítva az esti koncertet, anélkül 3 óra 15 perc!), míg az unrelated stuff 4 óra 45 percet. Vagyis a MondoCon immáron kevesebb, mint 50%-ban AnimeCon, ha a főtermet nézzük, és valószínűleg a többi pavilon sem fog ebben az arányban változást mutatni.

Tekintve, hogy a szombati napra jönnek általában többen, így arra súlyozzák a jobb programokat, nem valószínű, hogy a vasárnap másképp lesz, ha végeznek a kidolgozással. Most nézem, 2 órán keresztül mobát akarnak vetíteni? Tisztában vannak a nemek arányával? Csak nekem tűnik úgy, hogy a MondoCon kezd egy kicsit Animaxosodni? Eltelik még két-három év, és főteremben majd jönnek a tinidrámák szinkronszínészei?

Eddig is a fő indok az volt, hogy a haverok miatt jártam ki a conokra, meg az animés jellegzetes feelingért, viszont ez eltűnőben van. Egyedül már csak a cosplay performance érdekel, viszont az nem ér meg 3500 forintot, főleg, mivel csak vasárnap van. :> LoL, WoT, stb-iért meg nem fogok rendezvényekre járni.