Monthly Archives: június 2015

A bevándorlókról

Nem szokásom aktuálpolitikáról sem Facebookra, sem a blogomra írni, de most kivételt teszek, mert ennek az ügynek a végkimenetele jelentős  lehet az életünkre nézve.

Mint talán ti is tudjátok, jelentős mennyiségű “menekült” érkezik különféle arab területek felől, hogy letelepedjenek / tovább utazzanak más EU tagállamban. A probléma csak annyi, hogy ezeket visszafordítják, mert a nyugati szomszédainknak ezekből már a tökük tele van. Joguk van arra, hogy oda toloncolják ezeket vissza, ahol beléptek az EU területére. Ezek a belső államok azt szeretnék, ha itt, a peremvidéken maradnának ezek az arabok a nyakunkon. Nem véletlenül kapjuk azt a sok EU-s támogatást különféle, nagy befogadóképességű táborok létesítésére ugye?

Ha ezek a “menekültek” egytől egyig is példás dolgozók, és nem paraziták (spoiler: de, azok), akkor is muszlimok. Egyelőre nem sok ilyennel találkozhattatok a védelmüket leeresztett nyugati országok lakosaival ellentétben. És ahol egy kisebb muszlim közösség elkezd terjedni, ott hamarosan nagyobb lesz, aztán még nagyobb. És szeretnétek tudni, mi lesz azzal az országgal, ahol túl sok muszlim lesz? Akkor nézzétek meg ezt a videó lejátszási listát.

Szerintetek miért akar kilépni Nagy-Britannia az Európai Unióból?

Ha nem szeretnéd, hogy a te szülőhelyeden mecsetek épüljenek, és arabok köpjenek le az utcán, támadják meg a párodat, mert nem burkába öltözött, és az amúgy is nagy cigány szaporulat mellé még egy muszlim is társuljon, akkor te is utasítsd el a bevándorlókat. Nem vagyok FIDESZ párti, de azokra a plakátokra, amik felhívják a veszélyekre a figyelmet, szükség van. És ha ilyen liberális partizánakciót fogok látni, hogy lefestik, első dolgom lesz, hogy jelentem a rendőrségen, a saját, és a következő generáció védelmében.

Undorít a gondolat, hogy megnézik…

Van nekem egy Lamborghini Aventadorom. Múltkor a párommal mentünk sörözni, megálltunk a pirosnál, elment mellettünk pár lány, láthatólag részegek voltak. Annak ellenére, hogy látták, hogy ez az én kocsim, nem az övék, megnézték… pontosan

úgy.

Aztán beszálltak egy taxiba, és egy ideig utánunk jöttek. Végig féltem, mi lesz, ha ránk dudálnak. Ez nem először volt így. Rendszeresen meg szokták nézni a járgányom a járókelők. Rájöttem, legegyszerűbb, ha nem nézek az emberek szemébe. Pedig nem is fényeztem a kocsimat legalább másfél hete. Legszebb, hogy az ilyen végigméregetését a verdámnak nem csak szegényektől, hanem gazdagoktól is egyaránt kapom. Félelmet érzek, amikor így bámulják a tulajdonom. Mi lesz, ha egyszer valaki odajön hozzám, és megkér, hogy szívesen találkozna velem az utakon? :(


 

 

Na pontosan ilyen fergetegesen abszurd, amikor szép nők panaszkodnak, és amit mondanak, még annak a fele is hazugság.

Némi kommunikációs segédlet

Nem tudom, hogy vagytok vele, de egyre kevesebbet lehet elbeszélgetni emberekkel úgy, hogy azt mindkét fél kölcsönösen élvezze. Lehet, csak én vagyok ilyen balszerencsés, de nagyon sok olyan beszélgetésben van részem, ahol az illető csak magáról tud beszélni, és tekintettel sincs arra, hogy ez a másikat érdekli-e, vagy sem. Rólam ritkán kérdez, vagy ha én kezdek bele valamibe egy rövid érdektelen válasz után ismét magára fordítja a szót. OF-en is gyakori jelenség, szerintem a chat kihalások olyan jó ~60%-a ennek köszönhető.

Vannak persze olyan egyéniségek, akiket még így is szórakoztató hallgatni, mert olyan sztorikat adnak elő, aminél reakcióként inkább csak nevetni tudok, de sajnos nem mindenki születik így. Írtam pár hasznos tanácsot mivel tudsz fenntartani egy beszélgetést kölcsönösen, úgy, hogy azt hosszú távon mindenképp élvezze a másik is, az én szemszögemből:

1. Ne beszélj olyan témáról, amihez a másik nem tud hozzászólni. Hogy milyen a teljesítménymutatója az XY projektednek, ha lekésted ma a buszt, ha nem tudtál elmenni ma bevásárolni, ahhoz nem tudok mit fűzni, illetve nem is érdekel, ha én nem vagyok érintett benne. Ilyenekre ott vannak a szülők, illetve csoporttársak. Ez nem csak az első a felsorolásomban, hanem szerintem a legfontosabb is.

Igaz-igaz jól gondolod, néha szükség van arra, hogy valaki más is meghallgasson, osztozhass vele a sikeredben, eseményedben. De ezt ne napi szinten 5x tedd meg, mert akkor unalomba fullad az egész.

2. Érdeklődj a másik felől is. Egy beszélgetés kölcsönös tevékenység. Az érdeklődést irántad sokkal egyszerűbb fenntartani, ha a másik felől is kérdezel néha. Ne terelj minden beszélgetést magad felé, mert hamar unalmassá válhatsz akkor.

3. Nem minden ember egyforma, próbáld megtalálni azokat a témákat, amiről mindketten szívesen beszélgettek. Én az önismereti / emberismereti témákat szeretem, manapság aktuális a League of Legends is, illetve viccesebb eseményekre is szívesen visszaemlékezek közös ismerősökkel kapcsolatban, úgymond általánosságban szeretek baromkodni. Más mondjuk az iskoláról szeret beszélni, van aki pedig a politikáról. Ha társaságban vagy, akkor igyekezz olyan témát felhozni, ami a legtöbb ember számára élvezhető. De ha lehet, próbálj tekintettel lenni a kisebbségre is, aki mondjuk nem tud hozzászólni.

Nálam ez a top három tanácsom minden beszélgetéshez, hogy jobb legyen a minősége. Szerintem némi empátia és önismereti fejlesztéssel mindenki tud javítani a kommunikációján. Ha ehhez még hozzá szeretnél tenni, akkor írd meg nyugodtan.