Monthly Archives: augusztus 2014

Az okostelefon-szindróma

Egy új fogalom a Firebrand szótárba.

Az okostelefon-szindrómában szenvedő személy adott helyzetbéli hátrányát pszeudo-igényességgel palástolja / igazolja.

Példa:

Az okostelefonok robbanásszerű elterjedésekor a gazdag gyerekek azzal jártak, még a szegényeknek maradt a klasszikus tégla. A telefonok korábban is státusszimbólumként szolgáltak, így egy ilyen készülék nagyjából mindig is tükrözte az egyén anyagi helyzetét. A csóróbb gyerekek – köztük én is- mindig azzal a szöveggel takaróztunk, hogy “nincs nekem arra szükségem”, “a telefon csak telefonálásra kell”. Ezzel tudtuk kivágni magunkat az anyagi helyzetünkből fakadó megalázottságból, igényesnek tűnve, valójában pedig nagyon szívesen mi is ilyenekkel lógtunk volna, és ha tényleges alkalmunk lett volna ilyet szerezni komolyabb áldozathozatal nélkül, kaptunk is volna az alkalmon.

A fenti példán kívül számos élethelyzetben találkozhatunk okostelefon-szindrómás emberekkel. A másik kedvenc visszatérő esetem, amikor a srácok (lenti példában animés rétegekben, gondolom ez elárul mindent) kritizálják az A, AAA, és S kategóriás csajokat. Általában olyan fiúkról beszélünk, akik jó esetben is maximum B kategóriás nőhöz jutnak, de ahhoz már teperni kell nagyon.

e011e3d5230ceeadd405db16f5ab9863 22c82f571ef782cc52c0217121c98cb9

Jön megint a pszeudo-igényesség. Általában ezek az emberek azok, ha egy megközelíthető, de D, vagy C alá csaj a közelükben felbukkan (fórumon, csoportban), 10 perc alatt szerelmesek is lesznek. A magas kategóriás csajokat pedig előszeretettel szídják, holott a két kezüket összetennék, ha akárcsak a fingjukat megszagolhatnák. Ezt éles helyzetben bemutatja a videó amit legutóbb posztoltam még az OF üzenőfaláról. Ironikus, amikor egy magát kiemelkedő és ritka magas ízlésűnek mutató ember olyan csajjal jön össze / hajt rá, aki minden téren alacsonyabb (sok esetben jóval alacsonyabb) kategória, mint az a nő, akit pár perce hurrogott le.

Ez nem véletlenül van persze így. Az okostelefon-szindrómások általában a másik szemében nagyobb, különlegesebb emberként szeretnének feltűnni, mint amilyenek valójában (sznobizmus?). Persze ha szembesíted az illetőt ezzel, jönnek a dogmatikus válaszok, amit úgysem lehet megcáfolni, némi ésszel viszont át lehet látni a dolgon, amire az anyafarkasok és apafarkasok ugranak is, hogy nem mindenkinek tetszhet az adott típus, csak hát nem erről van szó ugye.

Tipikus mellébeszélések:

“Nekem más az ízlésem, nekem nem tetszenek az ilyenek”

“Nekem a belső a fontos, a külső a másodlagos”

“Azért nincs barátnőm, mert nincs aki nekem megfelelne”

[…]

Csupa olyan szöveg, amivel instant be tudja védeni magát az adott személy, próbálja igazolni az adott témában a szar helyzetét.

A valódi kifinomult magas léccel rendelkező embert az okostelefon-szindrómástól az ellentmondás ténye különbözteti meg. Az előbbi nem mond magának ellent lépten nyomon, még az utóbbi gyakran.

Reklámok

OF Circus Maximus paródia

Aki lemaradt volna: